A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Szelesi Zoltán: Daten zur Geschichte der bildenden Künste in Szeged im XIX. Jahrhundert

jelentették, hogy nem hasznosítás céljából küldték be drága vásznaikat, hanem tisztán azért, mert az egyesületet nemes fáradozásában támogatni kedves kötelességüknek tartják, azonfelül, pedig épp oly ambíciójuk, nekik tetszeni Szegeden,- mint a fővárosban.«

102 Sőt a kállító művészek közt szereplő Fadrusz János, híres »-Krisztus« című alkotásának eredeti gipsz-szobrát, Szegednek ajándékozta, a majdan felépülő fogadalmi templom számára.

103 A négy hétig nyitva tartó, jól sikerült kiállítást, »... 30.000-nél többen látogatták, úgy hogy egy napra, több mint 1.000 látogató jutott. Ezen a tárlaton az egyesület 17 műtárgyat vásárolt 3.000 koronáért, egészében elkelt 27 mű 9.000 korona értékben.«

104 Az országos jellegű kiállítást ezután Nagyváradon mutatták be. A Szegedi Képzőművészeti Egyesület 1900. évi beszámolójában, Erdélyi Béla igazgató méltán mondhatta, hogy: »... örömmel', sőt büszkeséggel jelenthetjük, hogy Szeged, a hazai képzőművészet fontos tényezőjévé vált.«

105 Szelesi Zoltán IRODALOM ÉS JEGYZETEK A feltüntetett irodalom a dolgozat tárgyköréhez megfelelően, nem általános jellegű, hanem szegedi vonatkozású. Rövidítések: ÉML = Éber László szerk.: Művészeti Lexikon I., II. Bp. 1935. Dm » Délmagyarország. SzH — Szegedi Híradó. SzN = Szegedi Napló. DATEN ZUR GESCHICHTE DER BILDENDEN KÜNSTE IN SZEGED IM XIX. JAHRHUNDERT Vor einigen Jahren beschäftigte sich Lajos Fülöp in seinem akademischen Antrittsvortrag mit den „Aufgaben der ungarischen Kunstgeschichte". In seinen Ausführungen über grundlegende Fragen erklärte er unter anderem: jene Anschauungsweise müsse sich gründlich verändern, die nur die repräsentativen grossen Werke richtig zu schätzen vermag, sich mit den minder bedeutungsvollen aber nur als mit Dokumenten oder Hilfsmitteln befassen will

... Die Vortrelichkeit der Grossen aufzuzeigen sei nicht allzu schwer — auch in den Kleineren müsse man jedoch das Grosse erkennen können, den auch sie enthalten es.

1 Die Abfassung einer Monographie über die bildenden Künste in Szeged sei eine wichtige Aufgabe der lokalen kunstgeschichtlichen Forschung. In dieser Beziehung kann in erster Linie die bald zu erscheinende, an Daten ausserordentlich reiche Arbeit von S. Bálint in Betracht kommen, in welchem Werk uns der Verfasserin knapper Zusammenfassung eine Geschichte der schönen Künste in der Stadt 103 A Szegedi Képzőművészeti Egyesület titkára megérdeklődte Fadrusztól a Krisztus-szobor árát, hogy azt a katalógusban feltüntesse. Erre a művész az alábbi szívélyes sorokban válaszolt (SzN 1900. 235. sz.): »... Ami az árát illeti, csak azt mondhatom, hogy nincs ára, ehhez a munkához annyi szenvedés és öröm fűződik, a nagy küzdés évei és az első nagy sikerem hozzátartoznak, nyilvános pályámat ez a Krisztus nyitotta meg: ezért el nem adom soha. De, ha Szeged városa elfogadja tőlem szíves ajándékba az újonnan épülendő templom számára, akkor nekem is örömet szereznek vele.« 104 Kulinyi Zs.: i. m. 189. 105 SzH 1901. 59. sz. 214