A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Szelesi Zoltán: Adatok Szeged XIX. századi képzőművészetéhez

Libera-ba, esti aktra pedig a Villa Medici-beli Francia Akadémiára.«

92 Művészeti szomját Rómában volt miből oltania. Szorgalmas intézeti stúdiumai mellett, gyakran kereste fel a képtárakat s gyönyörködve tanult a nagymesterek alkotásaiból. Érdeklődését Beato Angelico és Michelangelo között osztotta meg, különösen azonban Velasquez alkotásai voltak rá maradandó hatással. Megtalálni vélt boldogságát, csak az egyre súlyosbodó anyagi gondjai nem engedték teljessé tenni. Félt, hogy külföldi tanulmányait pénz híján, újból meg kell szakítania. Szerencsére azonban, 1897 januárjában megismerkedett, a Rómában tartózkodó magyar Fraknói Vilmos püspökkel, aki a szegedi fiatalembernek támogatást ígért. Megbízta mindjárt Melozzo da Forli és Pinturiechio Vatikánban őrzött alkotásainak lemásolásával, amit Károlyi el is vállalt és a püspök megelégedésére teljesített is. Több mint egy évet töltött az «-Örök város-«-ban. Közben Fraknói megszerette a szorgalmas, csendes fiút és azt ajánlotta neki, hogy legyen szentképfestő. Ö azonban ismét elhárította magától a gondtalan életet biztosító »állás«-t, mert művészi függetlenségét nem akarta semmi által korlátozni. Római munkakörét megunva, 1897 őszén újra Münchenbe utazott, de nem azért, hogy akadémiai felvételét megismételje, hanem hogy bekerülhessen ő is, mint Nyilasy Sándor, Hollósy híressé vált festőiskolájába. Törekvése sikerrel is járt. Szegedi tanítványának mellette töltött iskolai éveiről, a nagy magyar művésznevelő később szép bizonyítványt állított ki.

93 A nagybányai művészekkel, a Hollósy-iskola keretében, 1898-ban hat tanulmányfejet Károlyi is kiállított. Minden bizonnyal ezek közül való az a két, fiatal nőt ábrázoló kép, melynek reprodukciói Kun József »Károlyi Lajos«-ról szóló cikkének képmellékleteként, a Művészet 1913. évf. 141. oldalán szerepelnek. Már e tanulmányfejeken is jól tükröződik Károlyi kiváló jellemzőereje és fátyolosan szomorkás líraisága, melyek művészetében alapvető tényezőként mindvégig megtalálhatók. E szubjektív vonásokon kívül tanulmányai, magukon hordják a Hollósy-iskola szemléletmódját is, melyet a korabeli újság névtelen cikkírója így méltat: »...Ezeknek az iskolai munkáknak semmi közük az akadémiai munkákhoz, s föltüntetik azt a roppant űrt, mely az akadémiai sablonok és Hollósy mester zseniális vezetése közt tátong.-«

94 Károlyi otthon, a magyar fővárosban élő barátja

95 közvetítésével, 1898 nyarán néhány tanulmányát mellékelve, folyamodványt nyújtott be, a budapesti Képzőművészeti Tanácshoz, hogy külföldi tartózkodását biztosító ösztön93 Hollósy kézírásával kiállított eredeti bizonyítvány, — melyet Malatinszky György bocsátott rendelkezésünkre, szövege a következő: »Károlyi Lajos Űr szegedi illetőségű művész növendék, 1879. november hava óta iskolám növendéke, ez idő szerint is a legkitartóbb szorgalommal és a legkitűnőbb eredménnyel munkálkodik. München- Nagy Bánya, 1899. június 6. 94 y. j.: A nagybányaiak. A Hét, 1899. 1. sz. Hollósy Simon« 95 Rátkovics Mihály szegedi származású budapesti műegyetemi hallgató, majd később mint a fővárosban élő műépítész, Károlyi barátja volt s a festőt tőle telhetően támogatta. 1895—1903. között a művészhez írt 54 darab levelét — egyéb Károlyira vonatkozó dokumentumokkal együtt — Malatinszky Gy., Károlyi nagybátyjának fia bocsátotta rendelkezésünkre. 14 209