A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Bálint Sándor: Rókus

de a körtöltésen belül), Názáret (= a mai ruhagyár környéke), Róma (= a ruhagyártól délre, a Dorozsmai sor és a körtöltés között), Jerikó (= a Kálvária, a bajai országút, körtöltés és Róma közötti rész), Kálvária (= a mai Kálvária környéke). Valamennyi a XVIII. században szőlőhegy is volt. Ezeknek az elnevezéseknek nyilván mágikus hátterük, védelmező jellegük is volt. Rókus egyéb régi belső részei : Juhászváros (= a mai Szatymazi utca környéke), ahol még a múlt század derekán is a fehértói juhászok téli szállásai voltak, Tyúkbögy (= Rókus északkeleti része, sok tócsával), Nagytanka, Kistanka (= a mai köztisztasági telep helyén), Nádas (= a mai Nádas utca táján), Velence (== vízállásos rész a Marx tér táján, nyilván a múlt században Velencében is szolgált szegedi fiak ajkán született). Ezek a területek jórészt már beépültek, nevük csak elaggott öregektől hallható. A vízállások nevei közül ismeretes a Szűkgatyaszár (= ma már közelebbről meg nem határozható vízállás), Vértó (== tó a Franciahegy-dűlőben. Nevét onnan kapta, hogy a régi, Rókuson levő vágóhíd szennyvizét ebbe eresztették), Búvártó (= a Kossuth Lajos sugárúti sportpályával szemközt. A név eredete ismeretlen), Csődörös tó (= a körtöltésen kívül, a budapesti országúttól délre). Nevét a szomszédságában levő régi ménteleptől kapta). Rókus vízelőtti utcanevei közül helyrajzi, illetőleg művelődéstörténeti jelentőségű: a Budai országút,' népiesen Rókusi nagy utca (= Kossuth Lajos sugárút), Kistemető utca (= a mai Feltámadás és Pacsirta utca táján), Juhász utca, Tyúkbögy utca, Kácsafészök utca, Akol utca (elnevezésük a fentiebbekből érthető). Az Epröskert utca a mai ruhagyár táján telepített eperfaerdőre utaL A Mars mezeje, Mars tér elnevezéséről már szólottunk. A Zsidótemető utca a mai Gogoly (Polgár) és Rigó utca táján a múlt században itt levő zsidótemetőről, az ördögluk utca a mai Gogoly (Polgár) utca dereka táján levő mély tócsa után, a Határ, vagy Gránic utca a mai Csongrádi sugárút táján, Rókus és Felsőváros találkozásától nyerte a nevét. Nyilván családnév nyomán keletkeztek a Mihály utca (= ma Pulcz utca), Rácz utca (= ma Árvíz utca), Árva utca (ma is így), Zákány utca (ma is így), Puskás köz (ma Puskás utca). Ismeretlen eredetű a Veréb, Lehel, Mona, Terézia, Vendel utca (talán Szent Vendelnek, a juhászok védőszentjének szobra után) neve. A Takács utca (ma Bakay Nándor utca) a nagyhírű Bakay család kötélverő műhelyéről kapta a nevét, amelyből később a Szegedi Kenderfonógyár fejlődött A Szűcs és Szappanfőző utca nyilván foglalkozásokra utal. Vendégfogadó, bolt cégére, ház emlékeztető jele után kapták nevüket a Törökfej utca (ma Török utca, a Kossuth Lajos sugárút 17. számú házon látható turbános török fej után), Háromkorona utca (= Korona utca, ma Hajnóczy utca. Egy vendégfogadó után, amelynek cégére a vendéglők és utasok védőszentjeinek, a napkeleti Háromkirályoknak koronáját példázta), Kékkakas utca (— a mai Vadász utca táján), Háromdob utca (a mai Zákány utca keleti felén), Fehérlő utca (ma Hétvezér utca), valamennyi eredetileg kocsmacégérről kapta a nevét. Az árvíz után keletkezett hivatalosan megállapított rókusi utcanevek közül találónak mondható mindaz, ami az 1879. évi árvízzel függ össze. Ez tudvalevőleg Rókus felől özönlötte el a várost. Ilyenek a Gergely utca (a víz márc. 12én, Gergely napján tört be),i Petresi utca (a Tisza a Petresi töltésnél, Algyő táján szakította el a gátat), Pulcz utca (temesvári hadtestparancsnok, aki a men168