A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Bálint Sándor: Rókus

RÓKUS* Rókus Szegednek a XVIII. században bontakozó városrésze. Semmi nyoma, hogy területén az előző időkben komoly település lett volna. Vízjárta, alacsony felszíne erre nem is volt alkalmas. A XVIII. században nagyvárossá fejlődő Szeged már csak nyugat felé, az 1715 táján emelt Eugenius árkán kívül terjeszkedhetett. Ezt a piactér és tanácsház új elhelyezése is mutatja, a mai Széchenyi téren, vagyis már az ősi Palánkon kívül. A város népfölöslege, illetőleg a bevándorló idegenek későbbi rétege itt, nagyjából a mai Kossuth Lajos sugárút,! a két körút és a Kálvária utca közötti területen talál magának lakóhelyet. A törzslakosság leginkább Felsőváros, kisebb részben Palánk és Alsóváros szegény népéből, ágrólszakadt bevándorlókból került ki. Később, a század végén itt jelölték ki a zsidók lakóhelyét is. Foglalkozásra nézve leginkább céhen kívül rekedt mesteremberek, továbbá kiskereskedők, vásározók, fuvarosok, napszámosok telepedtek eredetileg itt meg. Itt épült egy nagy kaszárnya, a mai Rákóczi tér táján, itt volt egy partosabb helyen a Mars mezeje néven emlegetett katonai gyakorlótér, nagyjából a mai Marx (Mars) tér helyén. A Mars mezeje egyúttal a nagy országos vásárok színhelye volt. Itt állott, nem messze a mostani dohánygyár (ma ruhagyár) táján a Budai kapu, másként Kecskeméti kapu is, amelyet éjszakára lezártak. A rókusi nyomáson, vagyis a mai vasútállomáson kívül,; a mostani vásárállás (= marhavásártér) táján állott 1879 előtt az akasztófa és rabtemető (a mai Gyula-telep helyén). Később innen Rókusról indult Pestre a gyorsparaszt is, vagyis a Szeged— Pest között létesített forspont, utazási vállalat. A forspontház a mai Attila utcán volt. Nem csoda, hogy ezen a tájon igen sok fogadó, beszálló vendéglő, sőt csárda, lebuj keletkezett, amelybe nemcsak az itt megforduló kalmárok, mesterek szállottak meg, olykor ki is mulatva magukat, hanem a régebbi városrészek kötöttebb hagyományok között élő »tisztes« polgárai is. Ma is élő szólások: Rókusra, ha rossz vagy! (= ott kitombolhatod magadat), továbbá gyerünk Rókusra javulni (= mulatni, kirúgni a hámból), az itteni könnyűvérű csárdáslányok között. (Olykor akkor is mondják, ha valakinek Rókuson akad dolga.) Egy régi szegedi nóta szerint: Cseh Daninak jól van dóga Jerikóbú mönt Rókusra. öleli babáját, Kedves Bábikáját. Ügy éli világát. * Részlet szerzőnek egy Szeged városrészeiről szóló munkájából. 165