A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Csallány Dezső: Az Átokháza-bilisicsi avarkori sírleletek

Ebből az egyik kisszíjvég a jobb csípőcsonton, a csüngős övdíszek és az övforgó a_ jobb csípőcsont alatt, a bújtató a bal alkar és csípőcsont között, a nagyszíjvég a jobb felső lábcsonton feküdtek. A jobb kéznél levő vaskés egészíti ki a leletegyüttest. A nagyszíjvég (XXVI. t. 14.) H. 7,6, Sz. 2,3, V. 0,6—0,8 cm. Alsó vége kerekített, felső vége alul lemezben folytatódik és 2,5 cm-tes mély tokot képez, melybe a szíjat két aklaszöggel erősítették. Felülete gyöngysor-keretbe foglalt két mélyített mezőre tagolódik. A nagyobb mezőben áttört, négyszer ismétlődő növényi minta van, a kiS. kép. Az átokháza-bilisicsi avarkori temető helyszínrajza, Móra Ferenc szerint (1905). sebb mező téglalapalakú, sima, melyhez legfelül két, szőlőfürtalakú nyúlvány csatlakozik. A nagyszíjvéggel kapcsolatos csuklós övcsat (XXVI. t. 8.) karikája töredezett, alakja ovális volt. Tüskéje görbült, tarajos, madárfej-szerű. A csattest H. 3,6, Sz. 2.3, V. 0.3—0.4 cm. Felerősítése két, függőleges irányban elhelyezett nittszöggel történt. A felső és az alsó lap mezeje egyformán mélyített. A felület díszítő motívuma: S-alakban elhelyezett laposlevelű inda, mely egyes mélyebb részeken áttört. A bújtatót (XXVI. t. 20.) 1.4 cm széles és 0.2 cm vastag lemezből hajlították,, alsó része nyitott, két vége felkunkorodó. A piskóta alakú övforgó (XXVI. t. 13.) 8 cm hosszú 0.9—1.5 cm széles, 0.3 cm vastag. A felületet girland-díszes keretléc övezi, a közép félgömbalakú dísze a közrezárt teret két domborodó mezőre osztja. A hátsó lap homorú, rajta finom vászon lenyomata látszik. Közepén 3 mm hosszú aklaszög áll ki. Három kisszíjvég (XXVI. t. 15—17.), H. 3.5, Sz. 1.6, V. 0.6 cm. Felső köpüs végük két szembenéző állatfej-párt mutat, a rögzítés egy szögeccsel történt, alattuk téglalapalakú szorítólemez van. A szíj végek mindkét lapjukon áttört egyenes törzsről szétágazó indadíszt ábrázolnak. A szegélyen gyöngysor utánzatú rovátkolást látunk. Csipkézett szélű, áttört övlyukvédők (XXVI. t. 18—19.), fonott indadíszítéssel. Megerősítésükre két kiálló szög szolgált. H. és Sz. 2.1 cm. Kisebb méretű lyukvédők (XXVI. t. 9—12.) az övről lecsüngő kis szíjakról. HL 2.1, Sz. 1.8 cm. Felerősítésük két szöggel történt. Díszítésük, címerpajzsalakú lapon félholdalakú bevágás. 111