A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956 (Szeged, 1956)

Dienes István: A bordányi (Csongrád m.) honfoglaló magyar asszony lószerszáma

Kétségtelen, hogy a véreteknek egyedül a kivitel szempontjából történd osztályozása félrevezető lehet s nem elegendő indok a pontosabb keltezésre. Ha bizonyos is, hogy őseink magukkal hozott művészete fejlődésében megakadt az új hazában s fokozatosan alábbhanyatlott,

37 nem jelenti azt, hogy különböző kivitelezésben készült azonos tárgyak egyidőben ne lehettek volna forgalomban, az előkelőbbek aranyozott ezüst, vagy éppen aranytárgyait a kevésbé rangosak ne utánozhatták volna olcsóbb fémben, silányabb kiállításban. Határozottabb formában csak azért kockáztathattam meg feltevésemet, mert más meggondolások is erre az időmeghatározásra vezetnek. Honfoglalóink halottaiknak kedvenc hátaslovukat adták mellékletül.

38 Samanisztikus világképük szerint lovuk hátán tették meg az utat a másvilági mezőkig. Ennek megfelelően lovaglásra használt, egészséges és fiatal, általában 4—5—7 éves mének csontjait találjuk sírjaikban.

39 Nem így Bordányban! Bökönyi Sándor volt szíves a csontanyagot megvizsgálni, engedélyével az itt előkerült lóról röviden a következőket közölhetem: Öreg, kb. 15 éves, sánta kanca. Metacarpusai és metatarsusai alapján kb. 145 cm magas. Sántaságának oka a bal elülső csűd-izületben levő idült torzító-izületgyulladás! (arthritis chronica deformans), melynek következtében a metacarpus alsó felén és az egész csűdcsonton sok csontkinövés látható. — A bordányi asszony tehát az általános szokással ellentétben öreg, értéktelen, sánta kancát kapott útravalóul. Talán régebbi, kiöregedett, de egykoron legkedvesebb hátaslova volt.

40 Bár lehetséges az is, hogy olyan idők köszöntöttek be, amidőn az ősi szabályokat for^ mailag is elegendő volt teljesíteni. A történeti események szerint ez utóbbi eshetőség sem lehetetlen. Ismeretes, hogy a Maros-vidéken hódít tért először a kereszténység; itt, Gyula szállásterületén működött az első magyar, bizánci eredetű püspökség.

41 A bizánci Ioannes Skylitzes művének hitelességéhez, amelyből e tényről értesülünk, kétség nem férhet.

42 Márpedig Skylitzes a 950-es évek táján megkeresztelkedő Gyulával kapcsolatban arról tudósít, hogy Konstantinápolyból visszatérőben »magával vitt egy jámborságáról híres Hierotheros nevű szerzetest, akit Theophylaktos Turkia (Magyarország) püspökévé szentelt s aki odaérkezvén, a barbár tévelygésből sokakat kivezetett a kereszténységhez.-«

43 A kereszténységnek korai jelentkezése tehát Gyula szállásain kétségtelen.

44 A térítő munka valószínűleg elsősorban a szláv őslakosság :

" Hampel.J., Arch. Ért. 24. (1S04) 142—143. :is László Gy., A honfoglaló magyar nép élete. (Bp. 1944) 495. M Hankó В., Debreceni Szemle 9. (1935) febr. 67—68. 40 A beteg, értéktelen ló veletemetésének természetesen több oka is lehet. Itt csak két lehetőséget említünk, a többit a dolgozat végén vetjük fel. 41 Váczy P., Magyarország kereszténysége a honfoglalás korában. Szent István Emlékkönyv (alább SzIE) I. (Bp. 1938) 262—265; Moravcsik Gy., Görögnyelvű monostorok Szent István korában. SzIE I. 391—406; Ua., Bizánc és a magyarság. Bp. 1953) 53—56. 42 Moravcsik Gy., Görögnyelvű monostorok i. m. 395—396. 43 Uo. 393. 44 Noha a görög eredetiből készült Повесть w Латынехь с. ószlávnyelvű iratban (Thallóczy L., Sz. 30. [1896] 199—206; a kérdéses rész szöveghű fordítását 1. Fehér G., Arch. Ért. 77. 11950] 39.). Gyula-Stefán halála után a térítés elakadásának hírét halljuk, a megindult folyamat szálai mégis kétségtelenül tovább, egész Ajtonyig, vezetnek (vö. Moravcsik Gy., Bizánc és a magyarság i. m. 56.). 46