A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956 (Szeged, 1956)

Nagy Dezső: A hegyhúzó

Milyen lehetett a táj és az élet a futóhomokon a homok művelt tájjá való* átalakítása előtt?. A hírverések arra is adnak feleletet: Erre bár a felhő jeges esőt hintsen, Mégsem verheti el a vetést, — mert nincsen! Bizony, nem volt vetés a halasi pusztákon, csak »bús árvalányhaj a királydinnyés homokban-«. Miből élhettek mégis az emberek e legelőnek sem való földeken? A rigmus erre is megfelel: Fig. 7. kép A harkakötönyi hegyhúzó szerkezete a = szánkó, csúszka, keret; b = keresztfák; с — vonó, húzógamó; d = éle, hasító, kés; e = lapát, hányó; f = billentő; g = szarv, fogó. / Téged a levelem azzal is megtisztel, Hogy a Marci zsidó tart bennünket liszttel. Azt is hárman-négyen hordjuk egy szamáron, Mert másként nincs kenyér se télen, se nyáron. A megmunkált homokbuckákon, a megkötött homokföldeken a kisparasztok kemény munkája új életet teremtett. Többek között: Szőlő telep van most rajta, Terem is, mert mind jó fajta. A homoki kultúra kialakulásának történetét Gózon István népköltő így írta meg ékes versezetekben, a halasi határban, öreges betűivel, életét summázva, 1912ben büszkén írhatta :... »kilencven esztendőt értem .. ,«

12 A hegy húzót ma is használják Halas környékén és a szegedkörnyéki tanyavilágban. Ásotthalomról nemrégen gyűjtöttünk egy igen szellemes szerkezetűhegyhúzót. (Lt. sz. 56. 7. 1.) 12 Gózon Istvánra vonatkozó adatok Nagy Czirok László szíves közlései. 98