A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956 (Szeged, 1956)
Nagy Dezső: A hegyhúzó
Galgóczi a csicsókás megkötést pártolja: »Egy vetés után 10—12 évig eltart a földben, télen is kiállja a hideget, kiszedni nem kell — téli disznólegelőnek kell használni. A földben maradt gumók, s elrothadt szárak rövid időn annyi televényt képeznek, melytől a homok megkötekszik.« 6 Ugyanő javasolja a homoki erdők telepítését is a homok megkötésére, melynek egy mondaszerű formáját »Vitéz kötés a futóhomokon« címmel írta meg. (Rövidítve közlöm): Egy alföldi uraság bármit csinált homoki oldj ével, csak hordta a szél. A szalmás trágyát is elvitte, ha meg beleszántott, még inkább. Egy arra járó obsitos ajánlkozott, hogy ő megköti a futóhomokot. Három kazal szalmát kért és egy Fig. 4. kép A harkakötönyi hegyhúzó, hátulnézetben (Molnár László felv.) embert segítségül. A szalmát föleresztette 10—10 öles köteleknek, majd temérdek nyárfa és fűzfa cöveket vagdalt és a homok szélellenes oldalán kezdte a szalmaköteleket lecövekelni. Az első kötelet fél ölre, a másodikat egy ölre és így tovább, majd a hetediknél újrakezdte. Néhol keresztbe is eresztette a köteleket. Ezek a kötelek aztán úgy lekötötték a futóhomokot, hogy a szél csakugyan nem bírt vele. Az obsitos nem kért jutalmat, csak hónapok múltán, mikor a cövekek megkötöttek és szép sarjúerdővé zöldeltek. Ekkor jutalmul azt kérte, hogy ő lehessen a magateremtette erdőcske csősze. 7 A talajjavítás uradalmi gyakorlatában a szakírók, már a múlt század elején említik a rétgyalut. Ez később a kisparaszti gyakorlatban is elterjedt. Ez a szerszám azonos funkciójánál fogva a hegyhúzó előképe lehetett. Különböző talajnemeken használták, a kisebb talajegyenetlenségeket simították el vele. »A vakondtúrások, hangyabojok gyakran nagy részét elborítják a rétségnek és a termést kevesítik, a kaszálást nehezítik elteregettetvén pedig a károk elhárulásán kívül friss földjeikkel javítják azt. Az elteregetésre kézi munka helyett használtatik az ún. rétgyalu, amely nem egyéb, mint egy elővasalt élű, *'• Galgóczi Károly: Szorgalmatos mezei gazda. Bp., 1855. I. köt. 10. lap. 7 Galgóczi: i. m. 11—12. lap. 95