A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956 (Szeged, 1956)

Bálint Alajos: A Kiskunfélegyháza–templomhalmi temető

lékony fűzfavesszőt használtak. Sajnos, ilyen vessződarabot még málladékaiban sem tudtunk laboratóriumi vizsgálat céljaira megmenteni. Találtunk olyan kéregkoporsót, amelynél az egyik kéregdarabba fürt lyukban kisebb ácskapocsszerű szeget (iszkába) figyelhettünk meg (XVI. t_ 8.). Ilyen iszíkáibákat ma általában a vízenjárók, halászok használnak csónakjaik repedéseinek tömítésénél, összehúzásánál. Fakéreg-lyukban elhelyezett iszkábát csak egyetlen esetben találtunk, tehát ez az adat sem alkalmas arra, hogy általános érvényű szokásokról szóljunk. Kéregkoporsós temetkezést a kiskunfélegyházi temetőben 28-at tártunk fel* s ezek közül 11 férfi, 14 nő, 2 gyermek és 1 bizonytalan nemű csontváz volt. A fakéregből készült koporsókról, általában a fakéreg használatának néprajzi vonatkozású népi hiedelmeire és szokásaira vonatkozólag találtunk ugyan adatokat, ezekről azonban más alkalommal fogunk megemlékezni. Jellegzetesnek nem mondható, de a mi temetőnkben is felismert temetést szokás volt a 15. sz. női síré. Ebben a sírban a halottat kéregkoporsóban földelték el, A feltűnő az volt, hogy.a koporsó alatt a megásott sír alját terméskövekkel rakták ki. Csaknem hasonló esetet láttunk a 62. sírban. Ebben egy sírládában eltemetett gyermek csontváza feküdt. A csontvázat valószínűleg későbbi temetkezés alkalmával, utólagosan megbolygatták, mert a bal alsókart és lábszárait elhányták. A medencelapát alatt azonban terméskő darabot találtunk. Párhuzamul talán a Mohács—Csele-pataki temető 87. sírjában észlelt temetkezési szokást lehet bemutatnunk, ahol a csontváz ifj. Fehér szerint »kövön feküdt«.

19 Téglával körülrakott, vagy egyszerű téglasírokat és a mái- Kaszaperről

20 és Csecstóról

21 ismert gyékénybecsavart temetkezési formákat Kiskunfélegyházán nem tapasztaltuk. Igen gyakran figyelhettük meg, hogy temetőnk sírjaiba faszén, mész (esetleg kréta?), vagy fahamut szórtak. Hasonló jelenségeket Kaszaperen, Mezőkovácsházán, Vizsolyban és Nyársapáton is észleltünk. Ilyen mellékletekről Gerevich,

22 Foltinyi—Korek

23 és ifj. Fehér

2

? is megemlékeztek. Kiskunfélegyházán 27 sírban volt faszén darabka, 10-ben mész (esetleg kréta?) törmeléket és 2 sírban fahamut találtunk. A 27 faszénmellékletes sírból 13 volt nő

r 8 gyermek, 2 férfi és 4 bizonytalan nemű. Fahamut két gyermeksírba szórtak. Banner János a magyarországi zsugorított temetkezési szokások tanub mányozásakor, a kő- és későbbi fémkorszakok temetkezési szokásaival egybevetette a hazai néprajzi analógiákat.

25 Kifejtette, hogy a faszén éa fahamu sírokba szórása egybekapcsolódik azzal a még ma is élő néprajzi szokásokkal,, hiedelmekkel, ill. babonákkal, amikor a hátramaradottak az elhaltnak fa19 Arch. Ért. 1955. 220. 20 Dolgozatok XIV. 1938. 21 Foltiny—Korek: i. m. 162. 22 Gerevich i. m. 125 23 Foltiny—Korek i. m. 163. 24 Arch. Ért. 1955. 213 23 Banner János: A magyarországi zsugorított temetkezések. Dolgozatok, ИГ. (1927) 1—58. 78