A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956 (Szeged, 1956)

Csongor Győző: Szeged és a környező területek vízi Hemiptera fajainak ökológiája és elterjedése

b) Atkaszigeti hajlás. A Tisza sebesfolyású kanyarja (»Mélysár«). Az Aphelocheirus lelőhelye. 12. a) Körtvélyes. A Tisza harmadik, hagy holtága. Ösi morotva. A kiöntéses területen kubikgödrök vannak. —Nt.: Nuphareto-Castalietum (Trapa natans), Phragmitetum typhosum. b) Barcirét. A körtvélyesi holtág és Atkasziget közti vizenyős balparti árterület. c) Kardostanya. Elzárt sás-nádas ér. Ez, valamint a tőle nem messze fekvő »Kotacparti vizesárok« valamikor összefüggésben volt a Tiszával. d) Mártély-Korhányi hajlat. Dúsvizű ártéri berektócsák a körtvélyesi holtágtól északra. Fig. 3. kép. Microvelia reticulata Burm., opter, 2 mm 13. Bodzásparti iskola. Űn. »Hámszárító« csárda romjai közelében, poshadt, zöldvizű ártéri tócsák. Iszapos, lágy, lucskos öntéstalajok. Gerridae, Corixidae családok fajai nagy számban élnek itt. 14. Sasér. A Tisza jobbpartján, Atkasziget fölött elterülő ősi morotva. Madárvédelmi terület. —Nt.: Nuphareto-Castalietum (Trapa natans, Potamogeton natans, Ceratophyllum fajokkal). II. A város és közvetlen környékén: 15. Rókusi Búvártó. A rókusi állomás előtti tó. Valamikor halastónak használták, s a halakat vérrel, árpadarával s lóhússal táplálták. Napjainkig egyre jobban feltöltődik salakkal s belehordott szeméttörmelékkel. A vízi élővilág egyre csökken, pusztul. A Kossuth L. sugárút felé, valamint a vasúti sínek felé eső oldalon nádas szegélyezi, melyet jelenleg sporthorgászok látogatnak. —Nt.: Phragmition, Potamion (Myriophylleto-Potametum). 16. Rókusi Sintértó. Marhavásártér. Téglavető gödrök. Az állomás mögötti, bomló szerves anyagokkal telt sekélyvizű, gyakran kiszáradó tó. Vegetáció csak az országúthoz közelfekvő parti szakaszon alakult ki. —Nt.: Phragmition, Hydrocharition (Ceratophyllum submersum-mal. Gazdag a vízipoloskaélet a Marhavásártér itatóvályújában, békanyál szövedék között (Spirogyra polymorpha), valamint a közeleső téglavető, ún. »kubikgödrök«-ben (Phragmition, Bolboschoenion, algák: Cladophora glomerata és fracta) és az artézi kifolyó árok lassan folyó vizében (Oscillatoria). A nem messze fekvő u. n. Csődöröstó vizében szegényes a fauna. 11. Jerikó-tó. (Részben a Kátay-tó is). Egy évtizeddel ezelőtt nagykiterjedésű, állandó belterületi tó volt. Ma már a Textilművek közelében, néhány holdnyi maradt belőle. Valamikor náddal szegélyezett vizében a tavirózsa is díszlett. Igen gazdag volt vízirovar faunája. — Nt.: Phragmition (Phragmitetum typhosum), Hydrocharition (Lemneto-Utricularietum, Lemna trisulca-val és Ceratophyllum submersum-al). 18. Vöröskereszt — vagy Vértó. Állandóvizű nádastó, Felsővároson (a Franciahegy felé), gazdag hínárvegetációval, összeköttetésben áll az ún. »Pille« helyén 128