A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956 (Szeged, 1956)

Csongor Győző: Szeged és a környező területek vízi Hemiptera fajainak ökológiája és elterjedése

iszapos, lucskosvizű horpadásokkal. A visszahúzódó víz sokszor télen át befagyva marad. A »sziget-« északi részén szennyvízkifolyó is van. Gerridae s Corixidae családok tagjainak kedvelt területe. — Növénytársulás (továbbiakban: — Nt.):Phragmition, Nanocyperion, Bidention. 4. Alsótiszapart. A Tisza jobbpartjának a város és a Boszorkánysziget közti része. Nedves ártéri talaj, tócsákkal, dús moszatvegetációval (Cladophora, Spirogyra, Zygnema. Oedogonium). —Nt.: mint előzőé. Fig. 1. kép. Hydrometra gracilenta Horv. 8 mm 5. Felsőtiszapart. A folyó jobb- és balpartja a város és a körtöltés, illetve a Bertalan-emlékmű közti szakaszon. Poshadt vizű kubikgödrök, ártéri harántcsatornák tarkítják. A füzesek tócsáiban pezsgő vízi élet alakult ki. —Nt.: Mint 3.- és 4.-néJ. 6. Újszeged. Közúti hídfő környéke. A hídpillérek alatt az uszoda artézi kifolyója hosszan elnyúló tócsarendszert alkot. —Nt.: Potamion (Chara foetida, Potamogeton acutifolius, Polygonum amphibium-al). 7. Szeged-Marostorok. A 18. sz. gátőrháznál, ún. »-Jajgató«. Ártéri füzesekben, a védőtöltés (gát) alatt kiterjedt tócsarendszer. —Nt.: Nanocyperion, bidention (Xanthium italicum-mal). 8. Tápé. Ártéri berektócsák. A Tisza jobbpartján, a kompátjárótól jobbra és balra, nádasokkal szegélyezett kubikgödrök. —Nt.: Phragmition (АШта Plantagc126