A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956 (Szeged, 1956)

Csongor Győző: Szeged és a környező területek vízi Hemiptera fajainak ökológiája és elterjedése

% C) Testük (kivéve az idetartozó Microveliát) több, mint háromszor oly hosszú, mint széles. Az 1. lábpár nem feltűnően rövidebb, mint a 2—3. lábpár. Víztaposó poloskák családja — Veliidae (Ennek a családnak típusos képviselője a vízicsúszka, szegedkörnyéki vizekből nem került elő.) 3. a. Az első csápíz rövidebb, mint a fej hossza. 2—2,2 mm. Álló vizek, homokos területek tócsái, nádasok úszó növényzete között. Környékünkön úgy szárnyas, mint szárnyatlan alakban elég gyakoriak. Víztaposó poloska. Microvelia reticulata Burm. D) Testük nem feltűnően lapos, tojásdad alakú, háromszor oly hosszú, mint széles. Vízenlejtő poloskák családja — Mesoveliidae 4. c. Barnássárga. Előhát és pajzs fekete. Szárnyas alakja igen ritka. 3—3,5 mm. Csendes, dús növényzetű vizek szélén, felületén — kivéve a homokos területeket — élő, óvatos állatok. Nem gyakori. Vízenlejtő (iszapjáró) poloska. Mesovelia furcata Muls. E) Testük kb. két és félszer oly hosszú, mint széles. Szipókájuk 4 ízből áll. Fenyér poloska к családja — Hebridae 5. a. Az 1. csápíz feltűnően hosszabb, mint a 2. Fekete, vagy vörösbarna. 2 mm. Állóvizek, homokos területek tócsáiban, hínár közt. Elég gyakori. Fény ér poloska. Hebrus pusülus Fali. 5. b. Az 1. csápíz alig hosszabb a 2.-nál. Fekete. 1,2—2 mm. Homokos területek semlyékjein. Ritkábban holtágakban. Elég gyakori. Kis fenyérpoloska. Hebrus ruficeps Thoms. II. Nekton — Vízben úszó poloskák Vízben szabadon úsznak. Csápjaik alkalmazkodás révén megrövidültek, a hasi oldalon elrejtettek (Cryptocerata). Lábaik úszó- ill. evezőlábak. Álló vizekben, tavakban, vízi növények között, vagy azok alatt úszkálnak; olykor iszapos, vagy magas pH tartalmú vizekben (pl. Fehértó egyes csatornái) is megélnek. Életmódjuk ragadozó (Protozoa, Oligochaeta, Nematoda, Rotatoria, szúnyogálcák stb.); némelyek a fenékiszap algasejtjeit is fogyasztják. Gazdasági szempontból csupán a haltenyésztésre károsak. F) Testük lapos. Az 1. lábfej 1 ízű, lapátszerűen kiszélesedett. Szipókájuk kicsiny, a felsőajak fedi. Űszás közben a háti oldal van felül. Búvárpoloskák családja — Corixidae 6. a. Az előhát és a fedő, sima 16—20 világos harántcsíkkal. 13—15 mm. Állóvizekben, kifolyókban, holtágakban az egész területünkön elég gyakori. Nagy búvárpoloska. Corixa punctata Iliig. 6. b. Előhát 12—14 világos harántcsíkkal. 9—11 mm. U.-ott, mint előző faj. Jóval közönségesebb. Kis búvárpoloska. Corixa affinis beach. 6. с. Előhát és paszta rovátkolt, a fedő csak pontozott. Barna, 5—6,5 mm. Egész területünkön, a legkülönbözőbb állóvizekben, időszakos pocsolyákban, mindenütt közönséges. Rovátkolt búvárpoloska. Sigara hieroglyphica Duf. 6. d. Előhát, paszta és fedő is rovátkolt. Előhát kétszer oly széles, mint hosszú. 6 sárgásbarna, szabályos lefutású harántcsíkkal. Sötétbarna. 7—8 mm. Egész területünkön, mint előző, elég gyakori. Sötétbarna búvárpoloska. Sigara linnei Fieb. 123