Gyarmati Gabriella: Munkácsy-öröknaptár (Békéscsaba, 2014)
Május
n/um 2. május 2. (1893) A Budapesti Hírlapban ezt írta Rákosi Jenő Munkácsy nagyméretű történeti kompozíciójáról, a Honfoglalástól. „Elmentem Párisba csak azért, hogy lássam Munkácsy képét a honfoglalásról, mielőtt a közönség szeme elé kerül, (...) Délelőtt tette meg a Mester a képen az utolsó ecsetvonásokat, délben néhányan reggelire gyűltünk össze a műteremben... Alig végeztük a reggelit, megindult a búcsujárás Párisból: előkelő újságírók, egy csomó gróf, báró, márki, egy pár herceg, sok szép asszony... A kép szélessége, rámástul, megközelíti a ló métert, magassága az ötöt. Alakjai valamivel nagyobbak a természetes emberi magasságnál. Van a képen vagy 65 teljesen kidolgozott arc, vagy 20 pedig elmosódottabban. A vászon, az óriás műterem hátsó falával parallel, egy külön konstruált hengeren lógott, a melynek segítségével könnyen lehetett egy süllyesztőbe bocsátani és feljebb húzni a szerint, a mint a művész az alján vagy a felső részén óhajtott festeni. A kép másfél évig készült, de a terminusra, a mikor a beszállításnak a Salonba meg kelt történnie, nem készülhetett el. A franciák megtették Munkácsynak (s nyilván magoknak is) a kedvezményt, hogy szállíthatja a megnyitásig, I söt mi több, fönntartották neki az első terem főfalát (...) úgy, hogy minden látogató, a mint belép, elsőben is Munkácsy képével találja magát szemben. A franciák ennyi figyelme és előzékenysége természetesen jól esett a Mesternek." 1901-ben ugyanezen a napon, Munkácsy halálának első évfordulóján, a festő tiszteletére Békéscsabán emléktáblát avattak egykori mestere, Lang György asztalos házának falán. Az ünnepségen Munkácsy özvegye is jelen volt, akit korábban egy levélben értesítettek a közelgő eseményről. MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM 134 Munkácsy-örüknaptár
