Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Bajkai Rozália: Egy késő avar kori település kutatási lehetőségei az Alföld északi peremén. Hajdúnánás-Mácsi-dűlő

BAJKAI ROZALIA

Utóbbi csoportba tartoznak a hajdúnánási házak is. A késő avar kori gödörházak szerkezeti vizsgálatára, illetve háztípusok elkülönítésére eddig csak néhány kísérlet irányult,’" pedig minden bizonnyal sokkal változatosabb a kép, mint eddig képzeltük. Hajnal Zsuzsanna a kölked-feketekapui avar telep kapcsán részletesen vizsgálta az ott előkerült patics-, ill. tapasztásdarabokat, és vont le következtetéseket a házak falszerkezetére vonatkozóan.35 36 A hajdúnánási településen is kerültek elő vizsgálatra alkalmas darabok.

6db

■ sima patics

■ áglenyomatos patics

■ növényi lenyomatos patics

■ lekerekített sarokéi em

3. ábra. Patics- és tapasztásdarabok megoszlása jellegük szerint Patics és tapasztásdarabok Hajdúnánásról

A településen több mint 100 patics- és tapasztásdarabot sikerült regisztrálni. 48%-ban épületek betöltéséből kerültek elő, azonban nagyrészt másodlagos helyzetből származnak (gödrök, kút). Az előkerült paticsokat aszerint osztályoztam, hogy rajtuk valamilyen lenyomat megőr- ződött-e, illetve formájukból bármilyen eredeti helyzetükre vonatkozó következtetést le lehet- e vonni. Eszerint meghatároztam áglenyomatos, növényi lenyomatos paticsokat, továbbá lekerekített sarokelmeket és talán kemence szájához tartozó töredékeket (3. ábra). A közelebbről nem meghatározható patics- és tapasztásdarabok tették ki természetesen a leletanyag legnagyobb részét (78%), de viszonylag sok darabnál őrződtek meg értékes, a házak egykori szerkezetére utaló nyomok (17%). Összesen 6 olyan lekerekített, nagyobb tapasztásdarab

35 A házak leírására 4 kritériumot határozott meg Madaras László: 1. házak gödreinek mélysége; 2. házakhoz tartozó tetőtartó cölöpök helye; 3. tüzelőberendezések típusa, építési módja, alakja; 4. lejárat helye (MADARAS 1989. 24.). Az oszlophelyek száma és elhelyezkedése alapján is lehet csoportosítani (CSEH 1989. 35-36.). A dunaújvárosi házakat elsősorban formai jellemzők alapján osztották csoportokba (FIEDLER 1994. Abb. 3.). A tetőtartó oszlopok száma és elhelyezkedése, illetve a gödör alakja; továbbá a tüzelőberendezések alapján is határoztak meg típusokat (RUTTKAY 2002. Abb. 3^1; HAJNAL 2009. 5. kép, 8. kép 1.)

36 HAJNAL 2009. 105-113. Lenyomatos tapasztástöredékeket említenek Orosházáról is. (RÓZSA-T. BÍRÓ-TUGYA 2011. 108.)

18