Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Kolozsi Barbara - Szabó László: Avar falu a Hortobágy határán
A SZABADTÉRI KEMENCÉK A kemencék a falu déli és nyugati szélén helyezkedtek el. A déliek a lakóházak és az árokrendszer között, a kutak közelében, míg a nyugatiak az egyéb épületek közvetlen szomszédságában. Legtöbbször csak a platnijukat és előterüket találtuk meg, felmenő boltozatukból csak maximum 10-15 cm-es rész maradt. Összesen hét került elő, amelyek közül kettő-kettő közös hamus gödörrel rendelkezett. Platnijuk kerek, vagy enyhén ovális volt, átmérőjük 0,8 és 1,3 méter között váltakozott. A sütőfelületükbe, a jobb hőtartás miatt, cseréptöredékeket és állatcsont darabokat tapasztottak. Ezek megújítására két helyen volt példa. Az előterek változatosabb formájúak voltak: előfordult kerek, tojásdad és lekerekített sarkú téglalap alakú is.------------------------------------KOLOZSI BARBARA - SZABÓ LÁSZLÓ-----------------------------------A GÖDRÖK Az egyéb objektumok számához képest igen kevés gödröt tártunk fel. Legtöbbjük kerek vagy ovális, függőleges falú, sekély, leletanyag nélküli gödör. Négy nagyobb méretű, szintén kerek, valószínűleg agyagnyerésre használt gödröt is találtunk, amelyek aljára rézsüs lejárat vezetett. Ezeket eredeti funkciójuk betöltése után hulladéktárolásra használták. Igen sok hamu, salak és edénytöredék került elő belőlük. A LELETANYAG A településen előkerült leletanyag összetétele nagyjából megegyezik a hasonló korú falvak szokásos leleteivel: zömét az állatcsontokon kívül az edénytöredékek teszik ki. Találtunk néhány csontból, kőből vagy agyagból készült eszközt is, de a legmeglepőbb a nagymennyiségű vassalak és gyepvasérc jelenléte. A kerámiaanyag legnagyobb részét a különböző méretű fazekak töredékei tették ki. Ezek nagy része kézi korongon készült, homokkal vagy nagyon apró kaviccsal soványítva. Formájuk, a méretbeli eltérések ellenére nagyjából megegyező. A viszonylag szűk szájrész alatt kiszélesedő vállat találunk, amely után ismét szűkülő fenék következik. Általában kis, kihajló, ferdén vagy egyenesen levágott szögletes, néha lekerekített peremük volt. Az edények nyakát, vállát és oldalát bekarcolt vonal- és hullámvonalkötegekkel díszítették, amelyek gyakran egymás mellett, vagy akár egymást átfedve is megjelentek (1. tábla). A hullámvonal díszítés esetenként a peremek felső, vízszintes vagy akár belső oldalán is előfordultak (III. tábla). 98
