Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Kolozsi Barbara - Szabó László: Avar falu a Hortobágy határán

KOLOZSI BARBARA - SZABÓ LÁSZLÓ A TELEPÜLÉS A teljes feltárás után a települést négy markánsan elkülönülő részre lehetett osztani. A falut délről annak temetője határolta. Észak felé haladva következett egy 150 méter hosszú, árkok­kal tagolt terület, amelyen csak elvétve fordultak elő egyéb objektumok. A falu központja szintén kb. 150 méter hosszan terült el, itt árkok egyáltalán nem voltak, hanem kisebb- nagyobb csoportokban lakóházak, szabadtéri kemencék és kutak helyezkedtek el. A települést északról egy igen kiterjedt, mintegy 360 méter hosszú, újabb árokrendszer határolta, amelyben elszórtan helyezkedett el néhány lakóépület. AZ ÁROKRENDSZEREK A falut északról és délről határoló árokrendszerek között csak méretbeli különbség volt (1. térkép). A déli részen megfigyelhettünk öt, nagyjából négyzet alakú, árkokkal körülhatárolt területet. Ezek nagysága 1500 és 2000 m2 között változott. Az egyikben egy ház és egy kút, egy másikban egy lakóház, egy harmadikban pedig egy szabadtéri kemence és egy kút volt. Mivel a teljes egészében egyik elkerített részt sem sikerült feltárni valószínű, hogy minden kü­lönálló területhez tartozott egy-két hasonló objektum. Az elválasztó árkok két-három, egymás mellett párhuzamosan futó, többszörösen tagolt ágból álltak, és semmilyen irányba sem lejtet­tek, így elvethetjük azt, hogy vízelvezetésre szolgáltak volna. Bár cölöplyukakat nem találtunk bennük, minden bizonnyal valamilyen kerítés vagy sövény, esetleg egy kisebb sánc alapjait képezték. Két helyen is megfigyelhettünk bejáratot, egyszer az egyik sarokban, valamint az egyik oldal közepe táján. Több helyen is keresztezték, illetve metszették egymást, de a betöl­tésüket és az egymáshoz való viszonyukat figyelembe véve bizton állíthatjuk, hogy egységes és egyidejű rendszert alkottak. Az egymás mellett párhuzamosan futó ágak valószínűleg a többszöri megújítások nyomai, de a gépi humuszolás miatt csak az árkok legalja maradt meg, így egymáshoz való időrendi viszonyuk meghatározhatatlan. Az északi részen hasonló struktúrát figyelhettük meg, csak sokkal nagyobb léptékben. Az ár­kok itt egymástól távolabb helyezkedtek el, de mivel a feltárható terület behatárolt, a teljes rend­szert nem tudtuk megfigyelni. Összesen hat lakóházat találtunk a kb. 360 méter hosszú területen, és néhol két épület között 180 méter is volt a távolság. Az árkok itt is tagoltak voltak, gyakran több futott egymás mellett, így ezeknek is valamiféle elkerítő szerepük lehetett. Az árkokban mindkét területen igen kevés lelet került elő. A néhány állatcsont- és cseréptö­redék igazolja, hogy a településsel egykorúak. 94

Next

/
Oldalképek
Tartalom