Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Szabó Géza: Rejtélyes körárkok. Adatok az avar kori településszerkezethez

SZABÓ GÉZA

Az állatcsontanyag viszonylag szórtan, nagy területről, főleg az árkokból, árokszakaszokból, illetve az azok által közbezárt részekről került elő. A vadászott állatok maradványai teljesen hiányoznak a leletanyagból. Feltehető az is, hogy a csontok nem, vagy nem elsősorban ételhulladékként kerültek a telepre; a húshasznú állatok csontjain is csak elenyésző számú vágásnyomot sikerült azonosítani. A maradványok csekély száma és jellege mindenképpen különbözik a lakóhelyeken konyhahulladékként nagyobb tömegben felhalmozódott csontoktól. Kézműves tevékenységre, csontmegmunkálásra utaló nyom sem került elő, 2 db alkalmilag megmunkált csonttárgy kivételével (8. kép).

8. kép.

Ló (Equus caballus L.) kézközépcsontból rögtönzött egyszerű „korcsolya”

AZ ÁSATÁSI ANYAG RÖVID ÉRTÉKELÉSE

A szűkös keretek miatt ezúttal csak a feltárt avar teleprészlet legjellemzőbb objektumtípusait, az árkokat kívántuk alaposabban szemügyre venni. A mély sáncárkoktól eltérő, védelmi célokra alkalmatlannak tűnő, viszonylag keskeny, sekély, hosszabb, rövidebb árkok és a tagolt árokrendszerek együttes használata - mint arra már többen is felfigyeltek - az avar és Árpádkori telepek egy részénél figyelhető meg. Abban a kutatás egyetért, hogy ezek az árkok, árok78