Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Mende Balázs Gusztáv: Hogyan ne azonosítsuk az Árpád-házi királyokat?

HOGYAN NE AZONOSÍTSUK AZ ARPAD-HAZI KIRÁLYOKAT?

vizsgálatokba bonyolódni, kell egy hiteles adat, amire a későbbi kutatási koncepciónkat alapozhatjuk, ami esetünkben nem lehet más, mint egy hiteles Árpád-házi genetikai nyom. Ehhez viszont először is hiteles Árpád-házi csontmaradvány szükségeltetik'. A hitelesség ebben az esetben (is) többrétegű, elemei történeti, régészeti-művészettörténeti és praktikus szempontokból tevődnek össze: hiteles körülmények között feltárt, a feltárásig bolygatatlan, kronológiailag jól körülírható, embertani értelemben hitelesíthető maradványokról lehet csak szó. Ezeknek a szigorú kitételeknek a székesfehérvári királyi temetkezési hely 1839 óta napjainkig tartó „feltárásai” közül az 1848 decemberében feltárt, III. Bélának és családtagjainak tulajdonított sírok felelnek meg. Amennyiben a III. Béla földi maradványaival azonosított, 1/1. számú csontváz3 4 5 6 Y-kro- moszómális, azaz férfiági típusát sikerül meghatározni, úgy nem csak az adott csontmaradványok, de az azt hitelesítő összes más adattól megerősítve, az Arpád-ház fiági genetikai jellegzetességeit is megismerjük. Az apai genetikai örökség mintázatának meghatározása szempontjából alapvetően indifferens az, hogy a csontmaradványokat Könyves Kálmán avagy III. Béla evilági porhüvelyének tartjuk', különösen akkor, ha a kérdéses uralkodók között genetikai értelemben nagyon szűk idősáv - elhalálozási éveik tekintetében 80 év - húzódik. A fogakból vagy a csontokból nyert minták DNS-vizsgálati sikerességét számos tényező befolyásolhatja, de a rendelkezésre álló adatok nem szólnak az ellen, hogy a budai Mátyás-templomban őrzött csontmaradványokon az apai genetikai profd meghatározását ne lehetne elvégezni/'

Szükséges megjegyezni, hogy az apai leszármazás vizsgálatához szükséges egyértelmű genetikai markert csupán az Y-kromoszómából nyerhetjük ki. A technológiai értelemben köny- nyebben „használható” ún. mitokondrális-DNS - ahol a DNS-állomány kópiaszáma sejtenként több ezres is lehet - a közvetlen anyai felmenő genetikai öröksége, elméletileg csak azonos anyai genetikai vonalba tartozóknál mutat adott szintű egyezést, teljesen csak azonos anyától származó egyénekben egyezik meg. Ha a mtDNS markereit választanánk vizsgálatainkhoz, úgy azonos mtDNS-haplotípust kellene igazolnunk II. Géza, II. László és IV. István és Álmos herceg maradványai tekintetében, hiszen közös édesanyjuk II. Béla felesége, a szerb Nemanja házbeli Ilona volt. Tehát ha referenciapont hiánya miatt véletlenszerűen végzett vizsgálataink során három felnőtt korú férfi maradványaiból ugyanazt az mtDNS típust mutatjuk ki, akkor II. Béla királyként-ellenkirályként uralkodó fiait találtuk meg? A válasz egyértelműen nemleges, hiszen a nagyon széles körű házassági kapcsolatokkal rendelkező Árpádok egyes királyai3 A kutatás jelenlegi állása szerint nincsen élő fiági leszármazottja az Árpád-dinasztiának.

4 ÉRY 2008. 37-67.

5 TÓTH 2006. 141-159.

6 A vizsgálatok során különös figyelmet kell fordítani más humán DNS-állományokkal történt kontaminációra, így a csontmaradványokkal eddig érintkező férfiak profiljának meghatározására. A kutatások sikerességét befolyásolhatják az eddigi vizsgálatok során állagmegóvásként alkalmazott tisztítási-tartósítási eljárások.

563