Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Kiss Gábor - Zágorhidi Czigány Balázs: A Vas megyei Őrség településtörténeti előzményei
A VAS MEGYEI ŐRSÉG TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEI 9. Ugyanerre az időre a szemmel láthatólag térfejlődési szempontból csak lassan változó Kerka-völgy is feldarabolódott, noha a folyó két elkülönülő szakaszát még a 14. század második felében is egységesen Kerka, illetve Karika névvel jelölték meg. A Kerka-patak három kezdeti ága esetében eddigi adataink szerint csak az északinál maradt meg az eredeti víznévi elnevezés (Kerka), amelynek azonban két felét (egy felsőt és egy alsót) jegyezték fel (1387: Kerka superior et inferior). A későbbiekben az előbbit Csöpincnek (1395: Chapench) az utóbbit Markócnak (1395: Marcholch) nevezték. A folyó még Vas megyéhez tartozó, alsóbb szakaszán nagyjából ugyanerre az időre három rész határolódott el, hiszen 1393-ban az itteni Karika három (felső, középső és alsó) alkotóeleméről (1393: Karika superior, Karika media, Karika inferior) hallunk. Erre azonban alább még visszatérünk! Mindkét Kerka-menti birtoktest tértörténetében közös mozzanat - amint arról már fentebb szóltunk hogy belőlük már korábban egy-egy puszta személyneves település vált ki: Sál/Salovci (1365: Sool), illetve Szatta (1389: Zatha). 4. táblázat. A Kerca-völgy településtörténeti kronológiája Periódus Évszázad 12 14-15. sz. Keresztúr + Szt. Kereszt t. Domonkusolc + Szűz Mária t. Bükkalja Szomoróc Kerca + Szt. Vencel t. 11 14-15. sz. E 15. sz. eleje *Domonkosfalva + Szűz Mária t. 10 14-15. sz. 9 14. sz. *Domonkos + Szűz Mária t. 8 14. sz. *Domonkos *Szomor D 13. sz. 7 13. sz. C 13. sz. Muncu földe Kerca + Szt. Vencel t. 6 13. sz. B 13. sz. Kercafő + Szt. Kereszt t. Kerca + Szt. Vencel t. A 12. sz. Kercafő 5 12. sz. Kerca 4 1 1. SZ. 3 10. sz. Kerca 2 7-9. sz. 1 Kerka része 519
