Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Kiss Gábor - Zágorhidi Czigány Balázs: A Vas megyei Őrség településtörténeti előzményei

A VAS MEGYEI ŐRSÉG TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEI

Szala ejtéssel, amely vidékünkön mind a mai napig él (bizonyíték erre Szalafő hivatalos neve is). Ezt az igen régi (még a római kor előtti) nevet a pannonszláv nyelv közvetítette számunkra.

Ugyanez a helyzet másik víznevünkkel, a Kerkával is. A preszláv eredetű (azaz időben a szláv nyelvek előtti) és etimológiai lag egy, a klasszikus görög forrásokból adatolt folyónévvel (Kopxópou;) is rokonítható elnevezés szintén nagyon régi (tehát legalább vaskori). A nevet ugyancsak a pannóniai szlávból vette át nyelvünk, Krka alakban.7 8

Mindkét nyelvészetileg adatolható névátvétel egyben azt is jelenti, hogy e folyók mellett a magyar nyelvű népesség megjelenésekor még élni kellett olyan szláv nyelvű csoportoknak, amelyektől a név átvétele egyáltalán megtörténhetett!

Ám maguk a nevek arra is rávilágítanak, hogy a tér egyes egységeinek megnevezése és azok körülhatárolása már a római korban kétségtelenül létezett (lásd a territóriumok elnevezéseit), de mivel maguk a nevek római kor előttiek, ezek a névtípusok már az őskor végén élhettek.

2. Ám nemcsak a két szóban forgó fő vízfolyásunk neve jutott el szláv közvetítéssel a magyarba, hanem ezek egy-egy (bizonyára egykor a legjelentősebbnek számító) mellékvize ugyancsak szláv nevet visel: a nagyobb víz kicsinyítő képzővel ellátott változatát. Ily módon a Zala esetében a Zelice/Szelice (a mai Szőce-patak) nevének jelentése ‘Kis-Zala’, amíg a Kerca/Kercsica magyar nyelvű jelentésváltozatát, a Kis-Kerkát (szlovénül Mala Krka) a mai napig használjuk.

Ha az adott tér felosztódásának folyamatában gondolkodunk, akkor ez tekinthető a tér fel- darabolódása második lépcsőjének. Ekkor tudniillik még ugyanazon név variánsával nevezték meg a másik folyóvizet, az adott egységes tér egy kisebb részletét. Mindez még a pannonszláv korszakban, a magyar nyelv itteni megjelenése előtt, azaz valamikor a 7-9. század között történt.9

A rekonstruálható térosztódási folyamat második lépését tehát még az avarkor idején itt élt pannóniai szlávok tették meg. Lehetséges persze, hogy több mellékvíznek is volt hajdan szlávok adta neve, ám ezek nem maradtak ránk, így számunkra nem is vizsgálhatók!

3. A következő, azaz a harmadik lépcsőfok megtételére már kétségtelenül magyar nyelvi környezetben került sor. A hagyományos keltezést alapul véve, erre valamikor Árpád népének honfoglalását követően, alighanem még a 10. század folyamán került sor. Mindkét folyó víz7 KISS 1988. II: 794.

8 KISS 1988. I: 720.

9 KISS-ZÁGORHIDI 2011b.

503