Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Takács Miklós: A Kárpát-medence 10-11. századi cserépedény-lelőhelyeinek térképészeti vonatkozásairól - Másodszor
A KARPAT-MEDENCE 10-11. SZAZAD! CSEREPEDENY-LELOHELYEINEK... zését az tette lehetővé, hogy peremük is különbözik, így már egy-egy viszonylag apró töredéknél is megállapítható a formai besorolás. Csak a teljesség kedvéért jegyzem meg, hogy azt a néhány bográcstöredéket: egy-egy tatabányai, illetve tiszalöki darabot, amelynél a perem ívelése alapján az edény formája nem állapítható meg, egyetlen térképre sem tettem fel. Az első bográcstérkép (7. térkép) értékelésének szűk határokat jelöli ki az, hogy mindhárom felsorolt bográcsformát igencsak szórványosan használták a korai Árpád-korban. A tálszerű bogrács egyetlen biztos és két, időrendi okok miatt bizonytalan példája: Esztergom- Kovácsi,"6 valamint Pusztaszer116 117 és Szanád (Sanad, Szer.)"4 a középkori országterület több tájegységére, de mindenképp annak központi részére lokalizálható. Csak reménykedhetünk abban, hogy az Északkelet-Dunántúlt, a Duna-Tisza-köze déli részét és a Temesköz északkeleti részét kijelölő térkép a jövőben újabb régiókkal gyarapodhat. A vödörszerű bográcsok esetében is szórt jellegű lelőhely-térképet kaptam. A két biztos példa: Ecser11 120'’ és Tiszaeszlár- Bashalom1 11 a Duna-Tisza-köze, illetve a Tiszántúl északi harmadára esik, az időrendi szempontból bizonytalan példák - Békéscsaba,121 Maroskama (Bländiana, R.),122 Zamárdi-Réti- földek12’ - további régiók: a Körös-vidék, Dél-Erdély, illetve Közép-Dunántúl későbbi bevonásának a lehetőségét vetik fel. Az előző két formával ellentétben a fazékszerű bográcsok két biztos és egy bizonytalan példája: Siófok,124 Székesfehérvár, illetve Szőlőskislak, egy jól körbehatárolható régióban, a Közép-Dunántúlon található. így joggal vélelmezhető, hogy a későbbiekben is leginkább e tájon számolhatunk az adott edénytípus korai példáival. A három lelőhely által körvonalazható, regionális elterjedés annak következtében válik szokatlanná, ha figyelembe vesszük: a fazékszerű bogrács az Árpád-kor középső és/vagy kései harmadában válik gyakoribbá, akkor viszont az Esztergom - Budapest - Kána, Dunaújváros - Paks - Kecskemét - Vác által behatárolt területen bukkannak fel lelőhelyei. A két elterjedési terület különbözőségére nem tudok jó magyarázattal szolgálni. A cserépbográcsok második elterjedési térképére (8. térkép) a gömbölyű aljú, fémüst alakját utánzó forma lelőhelyeit vetítettem fel. A nagyobb nyomaték kedvéért megismétlem: a kézikorongon formált, gömbölyű aljú bográcsok pereme - néhány igen ritka kivétel árán - kellő mértékig bír olyan sajátságokkal, hogy az adott formájú edény meglétére apró darabkája 116 MRT 5. 47. tábla 4. 117 VÁLYI 1996. 58. old, 11. kép. 118 TRIFUNOVIC 1997. 2. ábra. 119 Közületien, köszönettel tartozom Rácz Tibor Ákosnak a hivatkozott edények tanulmányozásának a lehetővé tételéért. 120 TAKÁCS 1986. 30-31, 2. tábla 1. 121 TAKÁCS 1986. 30-31,2. tábla 1. 122 TAKÁCS 1986. 2. tábla 2. 123 Közöletlen. Hálás köszönettel tartozom Somogyi Krisztinának és Gallina Zsoltnak a hivatkozás engedélyezéséért. 124 TAKÁCS 1986. 5. tábla 2, 7. tábla 3. 429
