Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Takács Miklós: A Kárpát-medence 10-11. századi cserépedény-lelőhelyeinek térképészeti vonatkozásairól - Másodszor
TAKACS MIKLÓS Mosonszentmiklós-Egyéni-földeken,41 illetve a Malomfalva-Borsóföldön kibontott település43 44 45 46 47 jellegében nem különbözik a korabeli „átlagtelepülésektől”. A borsodi földvár területén kibontott, 10. századi település esetében mind a lakóházak minősége, mind pedig egyes lelettípusok is igazolják a lakosok átlagon felüli státusát. E településen a 10. században boronaházak álltak,48 az ún. apró leletek között pedig egy palmettadíszes csont zablapálca is feltűnik.44 A borsodi földvárral ellentétben, Mosonszentmiklós, illetve Malomfalva 10. századi lakói veremházakban laktak, és az ezek betöltésében kibontott leletek sem tartalmaztak olyan tárgyakat, amelyeket csak a korabeli fegyverforgató elit tagjai használtak volna. (A malomfalvi lelőhelyű, töredékes csüngősékszer4 nem tekinthető ilyennek!) A két utóbbi telepfeltárás közül csak a malomfalvi esetében rögzíthető egy, a kor átlagától eltérő sajátosság. A malomfalvai település egyetlen ritkább - de egyáltalán nem egyedi - jellegzetessége az, hogy egy vaskori és/vagy 6. századi földvár sáncai között létesült.48 E körülmény azonban önmagában nem elégséges a fegyveres elit lakóhelyeként történő értelmezéshez, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a kor „közrendű átlagát” meg nem haladó lakáskörülményeket.49 Vagyis - a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján - a malomfalvi település inkább arra utal, hogy a bordás nyakú edények füles változatát bizonyos mértékig a kor közrendűi is ismerték és használták. 2. A KÁRPÁT-MEDENCEI, 10-11. SZÁZADI, KÉZIKORONGON FORMÁLT CSERÉPTÁLAK ELTERJEDÉSÉRŐL Lelőhely-térképező munkám során összesen 30 darab biztos, valamint 9 további, időrendi és/vagy formai szempontból bizonytalan, 10-11. századi cseréptál-lelőhelyet tettem térképre (3. térkép). A térképet oly módon készítettem el, hogy egy egység részeiként kezeltem e tálak kónikus testű, illetve behúzott peremű, valamint talpkorong nélküli és talpkoronggal is rendelkező változatait. 43 Közületien, köszönettel tartozom Pintér Lászlónak a hivatkozás engedélyezéséért. 44 1997-es dolgozatomban e lelőhelyet még bizonytalannak minősítettem (TAKÁCS 1997a. 87.) annak következtében, hogy az 1984-es publikációban egy olyan bordás nyakú edényre hivatkoztam, amelynél a fülből csak egy, a feltáró által a fül indításként értelmezett törésfelület maradt meg, e felület azonban talán másképp is értelmezhető (HOREDT 1984. 20. ábra 7.). Az adott könyv ismételt átlapozása során azonban fel kellett figyelnünk egy töredékes fülre is (HOREDT 1984. 7. ábra 7.), amely az adott edénytípus malomfalvi meglétét kétségen felülivé teszi. 45 WOLF 1992. 402-404. 415^418. 46 WOLF 1996. 423. old. 11. ábra. 47 HOREDT 1978. 65. old. 5. ábra 2. 48 HOREDT 1979. 72-88; HOREDT 1984. 9. 49 HOREDT 1984. 11-34. 420
