Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Takács Miklós: A Kárpát-medence 10-11. századi cserépedény-lelőhelyeinek térképészeti vonatkozásairól - Másodszor
A KÁRPÁT-MEDENCE 10—11. SZÁZADI CSERÉPEDÉNY-LELŐHELYEINEK... illetve hengeres nyakú edény füles változata szerepel (2. térkép). A bordás, illetve hengeres nyakú edények halmaza azt is lehetővé tette, hogy külön megvizsgáljam a telepjelenségekben, illetve temetőkben napvilágra került darabok lelőhelyét (1. térkép) annak kiderítésére, vajon az ilyen edények esetében a sírba tétel helye egybeesik-e topográfiai szempontból azokkal a régiókkal, ahol ilyen edényeket effektive használtak is. A térképek elemzése során tett megfigyelések közlése előtt egy olyan gátló tényezőre kell a figyelmet felhívni, amelyre alább az összes további edénytípus lelőhelyeit bemutató térképek során ki kell majd térnem. Az edénylelőhelyek gyűjtése során két évszázadot felölelő, tehát széles, keretszerű időrendet kellett használnom. Annak következtében, hogy az edények többségénél a kísérőleletek ennél pontosabb keltezést egészen egyszerűen nem tettek lehetővé. A keretszerű időrend viszont bizonyos kérdések pontosítását tette lehetetlenné. A problémák jellegét jól szemlélteti az edénymellékletet is tartalmazó lovas-fegyveres sírok - Szőke Béla terminológiája szerint27 28 a középréteg temetőinek - példája. Az ilyen sírmezők egy bizonyos - sajnos csak csekély - hányadában hengeres, illetve bordás nyakú edények is napvilágra kerültek. A lovas-fegyveres sírokat szokás - az adott problematikát minden bizonnyal jelentős, sőt talán túlzott mértékben is leegyszerűsítve - a „klasszikus” honfoglaláskori síroknak tartani, és a 10. század első kéthannadára keltezni. A keltezés felső határának a bizonytalanságát jelzi, hogy az utóbbi években több olyan „klasszikus” honfoglaló temetőt is sikerült kibontani, amelyek felső időhatára mintegy áttöri a kutatás által politikatörténeti indokok alapján meghúzott felső határt.E kronológiai bizonytalanság a bordás, illetve hengeres nyakú edények keltezésére is kihat annak következtében, hogy a vállukon két kis füllel ellátott változatuk - a két, telepfeltárásból származó töredék, illetve a bizonytalan lelőkörülményü példányok kivételével - mind lovas-fegyveres sírból került napvilágra. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján csak egy negatív előjelű következtetés fogalmazható meg: ha a „középrétegbeli” temetők felső időhatára biztosabb lenne, e keltezést a bordás, illetve hengeres nyakú edények füles változatára is vonatkoztatni lehetne. Megfogalmazásom feltételes módjával - emeljem ki a nagyobb nyomaték kedvéért - azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy a „középrétegbeli” temetők felső időhatárának az „átvetítésében” (is) fokozott óvatosság ajánlott. Az első térképen feltüntettem az összes olyan ép vagy töredékes cserépedény lelőhelyét, amelynél igazolni lehetett a hengeres vagy bordázott nyak meglétét, és fel lehetett vetni a 10-11. századi keltezést (1. térkép). E térkép nem sok új információt hozott az 1996-ban ösz- szeállított elterjedési térképhez képest. A legszembetűnőbb lelőhely-sűrűsödést Békés megye 27 SZŐKE 1962. 28 A fegyverforgató elit temetőinek felső időhatáráról egy megjelenés alatt álló tanulmányomban szóltam, egy temesközi temető példája alapján: TAKÁCS (sajtó alatt 2). 415
