Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Gyula Ferenc - Kenéz Árpád: Talányos magleletek a népvándorlás korából

GYULAI FERENC - KENÉZ ÁRPÁD Kultikus célból tehették egykoron a Szőregen feltárt középső avar kori sírba az ott talált ap- rószulák-magokat 4I 42(5. kép). A budakalászi késő avar temető egyik sírjában ugyancsak apró szulák magokat találtak, nagy mennyiségben és készletezve. A magvak darabszáma meghalad­ta a százat. Felgyő, Kettőshalmi dűlő, Flulladéklerakó bizonytalan korú (őskor, avar, Árpád­kor) lelőhelyének egyik csontvázas sírjában is előfordultak magjai. Ilyen mértékű előfordulá­sukból egy eddig még nem ismert, de mindenképpen sajátos temetkezési szokásra következte­tünk. Hasonlót csak a honfoglaló magyaroknál találunk. Honfoglalás kori temetkezési szoká­sokkal kapcsolatosak a káli temető egyik sírjában talált aprószulák-magvak. Az apró szulák az Árpád-kort követően már csak, mint gabonagyom lép fel. 5. kép. Apró szulák (Convolvulus arvensis) mag a szöregi avar kori temető egyik sírjából. Fotó: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Archívuma HASINDÍTÓ KUTYATEJ (EUPHORBIA LATHYRIS) A kerti sárfű névre is hallgató növényfaj hazánkban nem őshonos. Dél-Európától Kelet- Ázsiáig fordul elő, Magyarországon inkább dísznövényként terjedt el, majd vadult ki.4" Hon­foglalás kori leletei is feltételezhetően inkább keleti hatásra kerülhettek a 9. századi magyarok birtokába. 41 HARTYÁNYI ET AL l.M. 42 SIMON 2000. 348

Next

/
Oldalképek
Tartalom