Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Gyula Ferenc - Kenéz Árpád: Talányos magleletek a népvándorlás korából

GYULAI FERENC - KENEZ ÁRPÁD

Aprószulák-leletek

Az aprószulák 40 hazai régészeti lelőhelyen fordul elő. Maradványainak száma 365 db, ebből 205 db szenük. Maradványainak döntő többsége (259 db) a népvándorlás és a honfoglalás korára esik.

Legkorábbi előfordulása a neolitikum időszakára tehető (Polgár, Ferenci hát). Ezt követően szórványként valamennyi régészeti korban megtaláljuk, mint az őszi vetésű gabonák (búza, rozs gazdanövény) jellegzetes gyomfaját (2. kép).

2. kép.

Apró szulák (Convolvulus arvensis) magok a bronzkori Ároktő-Dongóhalom Hatvani-Füzesabonyi kultúra gödréből.

Fotó: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Archívuma

Az aprószulák-magvak kultikus kontexusban való hazai megjelenése a római korig nyúlik vissza. Egyes római kori sírokban önállóan fordul elő. Megtalálták Dunaújváros-Papsziget (Intercisa) egyik késő római téglasírjában; Mosonszentmiklós-Jánosházapuszta egyik sírkerámiájában (3. kép). Sajátságos, hogy sokszor kendermakkok társaságában találni (Felgyő, Kettőshalmi dűlő, Hulladéklerakó szarmata/avar kori kút és gödör betöltése; Fonyód-Bélatelep késő avar kori településrétege; Edelény, Borsodi-földvár honfoglalás kori földvár egyik kőhalmának betöltése) (4. kép). A késő Árpád-kortól azután már csak szórványként találni meg gödrökből, gabonaszemek társaságában (Debrecen-Józsa, Józsapláza). Máskor késő középkori kutak iszapbetöltéséből kerültek elő (Budapest, Szent György tér volt Teleki palota; Visegrád, Királyi palota kertje; Lászlófalva-Szentkirály kun település). Dunaföldvár-Öregtorony török kori rétegében talált közel harminc szulákmag ellenben őrlőkövek alól került elő.

346