Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Gyula Ferenc - Kenéz Árpád: Talányos magleletek a népvándorlás korából
GYULAI FERENC - KENEZ ÁRPÁD melletti Majackoje várának feltárása során talált kenderszövedékek szolgáltak.2" A 8-9. században határőrizeti céllal felépített Majackoje várát elsősorban alánok (ászok, jászok) lakták, de közöttük kazár és permi ugor (valószínűleg mordvin) elemek is előfordultak. A rostnövények közül egyedül a kenderről állíthatjuk bizonyossággal, hogy a letelepedést követően már a korai időkben termesztették. A Visegrád-Várkert dűlő 9-11. századi,2'1 illetve Endrőd kora Árpád-kori településein jelentős mennyiségű, készletezett kender makkok kerültek elő.2 A kendert textíliává dolgozták fel. Rostvizsgálatokkal kimutatták, hogy a 10. századi Szabadkígyós-pálligeti temető textilmaradványai nagyobb részt kenderből, kisebb részben lenből és gyapotból készültek. A növények termesztési, csakúgy, mint a textíliák készítési helyei azonban továbbra is ismeretlenek. A Rákoskeresztúr-Ujmajorban, az elpusztult Árpádkori Sikátor falu feltárásakor talált nagyszámú kendermakkok kétséget sem hagynak afelől, hogy a letelepedést követően a kender a gabonafélék mellett az egyik legfontosabb kultúrnövény volt.25 26 27 28 Edelény, Borsodi-földvár egyik kőhalom betöltéséből származó mintában pedig kimagaslóan sok, majd nyolcezer szenük maradványa került elő, többnyire makkok, kisebb részben csíradarabok és murvalevelek (Torma Andrea feldolgozása). A népvándorlás és honfoglalás kori lelőhelyeken talált, felhasználásra készletezett kendermakkok nagy hasonlóságot mutatnak. Egyazon sztyeppéi kultúrkörből származnak, ugyanakkor a fent említettek szerinti sokoldalú felhasználásukhoz kétség sem fér. Kendermakkok középkori lelőhelyeken is előfordulnak, de már korántsem olyan nagy darabszámban. Előkerülési körülményeikből kultikus jelentőséget már nem tulajdonítunk nekik. A budavári 13-15. századi gödrökben, kutakban rendszeresen megtalálni makkjait: Budapest I. kér, Dísz tér 10.,29 30 31 Budapest I. kér., Hess András tér l.,3ü Budapest I. kér., Szent György tér, volt Teleki palota.'1 A budavári volt Honvéd Főparancsnokság (Dísz tér 17.) udvarán feltárt 13-15. századi kutakban talált több tucat kendermakkról nem dönthető el, hogy a makkok termesztett-, spontán- vagy gyomnövényből származnak-e.32 A későbbi időkben a régészeti magleletek már írott forrásokkal egészülnek ki. A Zsig- mond-kori Oklevéltár 1387-1410 között a kendert két helyen is említi. Lászlófalva-Szent- király késő középkori kun település feltárása során viszonylag sok kendermagot (valójában 25 FÜZES 1987. 26 HARTYÁNYIETAL. 1967/68. 27 GYULAI PUBLIKÁLATLAN ADAT 28 GYULAI PUBLIKÁLATLAN ADAT 29 HOLL 1966. 30 HARTYÁNYI 1975/77. 31 GYULAI PUBLIKÁLATLAN ADAT 32 GYULAI PUBLIKÁLATLAN ADAT 344
