Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Gyula Ferenc - Kenéz Árpád: Talányos magleletek a népvándorlás korából

TALÁNYOS MAGLELETEK A NÉPVÁNDORLÁS KORÁBÓL Főzete altató hatású, míg tejbe áztatva kiváló szomjoltó ital készíthető belőle.13 Kártevők (poloskák) elleni riasztóként is szolgált a makkok füstje. Makkjait és az azokból sajtolt és megavasodott olajat állatokkal feletetve a májmételyt és különböző bélférgeket lehe­tett kiűzni szervezetükből.14 15 A hidegen sajtolt olajából készült gyógykészítmények a mai napig is használatosak az epi­lepszia ellen.1:1 Egyes feltételezések szerint az epilepszia gyógyítására szolgált a trepanáció is. Ezen eljárás során a koponyaüri nyomás csökkentése volt a cél, a koponyacsont egy darabká­jának eltávolításával. Érdekes viszont megjegyezni, hogy a koponyalékelésre utaló nyomokat elsősorban a késő avar és honfoglalás kori magyar síroknál figyelhetünk meg. Ugyanezen ko­rokból származik a legtöbb kenderlelet is! A sajtolás után visszamaradt pogácsákat a bukovinai székelyek a gyerekeknek adták édes­ségként.16 A rábaközi „tudók” által használatos, csírázó tönkölybúzából készült gyógyitalt olykor pé- pesített kendermaggal is kiegészítették, amellyel a rákos betegeket gyógykezelték.17 E gyógy- készítmény és a kenderlevél füstjének felhasználásának alapján kiderül, hogy a Rábaközben a népi gyógyítók igen magas szintű ismerettel bírtak a rákos betegségek kenderrel történő keze­lését illetően. Kenderleletek A kender 30 hazai régészeti lelőhelyen fordul elő. Maradványainak száma 11 344 db, ebből 8046 db szenült. A maradványok több mint kétharmada (7841 db) a népvándorlás és a honfog­lalás korára esik. A kenderleletek gyakoriságát az 1. ábrán szemléltetjük. A kender közép-európai elterjedése a késő vaskorra tehető, és a keltákhoz (La Téne kultúra) köthető. Nem kizárt, hogy a kelta kor kezdetén a kender Németország területére a Duna mentén jutott el. A kender első németországi előfordulása Hochdorf fejedelmi sírja (Kr. e. 6-5. század). Csak ezt követően vált elterjedtté az Északi-tenger partvidékein. A lengyelországi La Téne kori növényleletekben, ha csak szórványként is, de megtalálható.18 Csehország és Szlovákia területén a La Téne korban (Kr. e. 5-1. század) a kender termesztése szinte biztosra vehető.19 A romániai 13 GRYANEUS 2005. 14 GRYANEUS 2005. 15 BERNÁTHETAL. 1998. 16 GRYNAEUS 2005. 17 MÁTÉ 2006. 18 KLICHOWSKA 1984. 19 TEMPÍR 1968; HAJNALOVÁ 1989. 341

Next

/
Oldalképek
Tartalom