Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Ján Beljak - Noémi Pazinová: Rejtélyes kora középkori sáncok a Zólyomi-katlanban
JÁN BELJAK- NOÉMI PAZINOVÁ JÁN BELJAK-NOÉMI PAZINOVÁ REJTÉLYES KORA KÖZÉPKORI SÁNCOK A ZÓLYOMI-KATLANBAN (Rezümé) A tanulmány célja, hogy ismertesse a Zvolen-Drahy kora középkori lelőhelyen 2010-ben végzett régészeti kutatás eredményeit, valamint bemutassa a Zólyomi-katlanban és Hont megyében ismert, hasonló régészeti jelenségeket. A Zólyomi-katlan területén 28 kora középkori lelőhely található (9. kép). A lelőhelyek nagy része Zólyom város területén és környékén fekszik. A Zólyom-Drahy lelőhelyen egy 509 m hosszú sánc húzódik (1. kép). A 2007-es évben D. Fertáf elemezte a sánc kiterjedését (2-4. kép). A szlovákiai Régészeti Intézet és aNyitrai Egyetem Régészeti Tanszéke 2010 márciusában ásatást folytatott azon a részen, ahol az egyik erdei út keresztezi a sáncot. Ezen a részen már sérült volt a sáncszerkezet, amely eredetileg egy árokból és annak belső, északi oldalán emelt sáncból állt (5-6. kép.). Az árok mérete és alakja - részben a talajtól függően - változó. Azon a részen, ahol az ásatást folytattuk az árok a köves altalajba volt bemélyítve. Mai mélysége még 1-2 m, szélessége 4 m körül mozgott, míg a sánc szélessége 10 m, magassága 2-4 m között volt. A sánc déli oldalán egy 1x2 m területű szondát ástunk ki a sánc szerkezetének megállapítására. A sánc konstrukciója fa kamraszerkezet, szélessége 3 m. A pusztulását tűz okozhatta. Máig láthatók az átégetett rétegek a sánc fenti részében. A faszerkezetből elemzésre mintát küldtünk a Krakkóba, a dendrokrono- lógiai laboratóriumba. A faszén radiokarbon elemzése alapján a sánc leégését a 7-8. századra keltezhetjük (7. kép; 1. táblázat.). Azt, hogy ki, mikor és miért építette a sáncot, nem tudjuk biztosan megmondani. Hasonló sánc található a várostól délkeletre, a Bukovinka lelőhelyen (1. kép). Egykori hatalmas földsáncok maradványai többfelé találhatók közép és délnyugat Szlovákia területén. Szlovákul „Specené valy”, magyarul az „Ördög árkának”, „Csörsz árkának” nevezik ezeket, és létrejöttüket különféle elméletekkel magyarázzák. A sáncok hatalmas rendszert alkotnak, amely Szlovákia területéről déli és keleti irányba, Magyarország területére folytatódnak, onnan tovább a Dunától Vác és Budapest között kiindulva keleti irányban a Tiszáig, illetve az Al-Dunáig húzódnak. Több részen máig is láthatóak. Szlovákia területén legjobban a Pecenice (Hontbesenyőd)-Bátovce (Bát)-Zemberovce (Zsember)-Súdovce (Szúd)- Dolné Semerovce (Alsószemeréd) vonal maradt fenn (8. kép). Jón Beljak Archeologicky ústav SA VNitra Vysunuté pracovisko Zvolen Stúrova 2, 960 53 Zvolen, Slovensko beljak@savzv.sk Noémi Pazinová Constantine the Philosopher University Nitra, Department of Archaeology Stúrova Hodzova l, 949 74 Nitra, Slovensko npazinova@ukf.sk 324
