Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Szalontai Csaba: Egy eddig ismeretlen földvárról Csanádpalota határában
SZALONTAI CSABA használatát. Emiatt az is igen valószínűnek tűnik, hogy az út létezhetett már a földvár használatának idején, és ha igen, akkor célszerű volt, hogy a földvár bejáratát az úthoz igazítsák. Tekintettel arra, hogy a földvárat egyébként jórészt folyóvíz veszi körül, máshol nem is nagyon lehet elképzelni annak bejáratát. A földvár természetföldrajzi adottságai ugyanis külön hangsúlyozzák a kiváló stratégiai helyzetet: a vár mögötti folyó komoly védelmet jelentett a vár lakóinak, onnan aligha lehetett ellenséges erők támadásaitól tartani. A földvárral kapcsolatos másik igen fontos kérdésre, hogy ti. összeért-e a sáncárok a folyómederrel, szintén csak következtetni tudunk. A sűrű hálóban felmért felszín modellezése alapján egyértelműen megállapítható, hogy a sáncárok EK-i vége összeért a folyómederrel, és annak vize biztosan befolyt az árokba. Ugyanebből a felmérésből viszont az is bizonyosnak látszik, hogy az ENy-i sarokban ez biztosan nem így volt, amit ugyancsak megerősít az a feltevésünk, hogy itt lehetett a földvár bejárata. A rendelkezésünkre álló légifotókon jól látszik, hogy a sánc gyakorlatilag körbeveszi a földvár teljes területét. A sánc világosabb színe egyértelműen ezt jelzi, és a szintvonalas felmérésből ugyancsak ez olvasható ki. Ezekből egyébként az is látszik, hogy a sáncárok söté- tebb sávja nem veszi teljesen körül a földvár területét, mert az ÉNy-i „saroktól” kezdve már a folyómeder látja el a sáncárok védelmi feladatát. A földvár mellett folyó Krakk-ér a II. katonai felmérésen Pitvarostól délre „ered”, és a környék nagykiterjedésü felszíni vizeinek lefolyását biztosítva a Marosba folyik Nagylaknál. A felmérés a folyó neveként a Maros mellett a Csid-ere nevet használja. Mind a térképi ábrázolások, mind pedig a helyszíni megfigyeléseink alapján azt állapíthatjuk meg erről a rövidke kis folyóról, hogy medre széles (átlagosan 100-150 méter), és minden bizonnyal kisebb hajókkal kényelmesen hajózható is volt, miként a Maros vízrendszerének oly sok eleme is (pl. Száraz-ér). A Krakk elnevezésre vonatkozóan használható adatot nem találtunk. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a név erős szláv hangzása11 valószínűleg összefüggésbe hozható a török korban elnéptelenedett falut újraélesztő szlávokkal. Visszatérve a földvár eredeti méretének - fentebb már érintett - kérdésére, arra mindenképpen fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a nagyfokú kopottság talán arra is utalhat, hogy őskori lehetett a földvár, és így volt elegendő ideje lekopni. Talán az is valószínű, hogy ha mégis Árpád-kori készítésű lett volna, nem kopik le ennyire. Mint azt a katonai felméréseken láthattuk, a földvárnak már nyomai sem látszottak a 18. század végén. A modernkori gépesített földművelés előtt alig-alig járhatott jelentős térfelszíni átalakítással a talaj lazítás, hiszen az állatokkal vontatott ekék nem hatoltak olyan mélyre, 11 MEL1CH 1925-1929, 181-182; K.1SS 1988. 803. 292
