Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Bajkai Rozália: Egy késő avar kori település kutatási lehetőségei az Alföld északi peremén. Hajdúnánás-Mácsi-dűlő
EGY KÉSŐ AVAR KORI TELEPÜLÉS KUTATÁSI LEHETŐSÉGEI... avar kori temetőből is ismertek/" Az övveretek mellett a lószerszámveretek között is találunk formában hasonló, csak nyomottabb karikás végű vereteket: az álcsiingős vagy szíjbújtatós veretek köréről van szó, annak is a kétszegecses felerősítésű, díszítetlen változatairól.75 76 Nadja Profantová foglalta össze legutóbb ezeket a vereteket; gyűjtéséből a hajdúnánási veretre leginkább egy Mikulcice-i és a Komárom-Hajógyár 79. sírból előkerült darab hasonlít. Mindkettő díszítetlen, kétszegecses felerősítésű, karikás végződésű, és a 8. sz. végére - 9. század elejére keltezhető.77 78 79 A hajdúnánási veret eddigi legjobb párhuzamát az övveretek között találjuk. A Nyitra-alsóköröskényi (Nitra, casf Dőlné Krskany I.) lelőhely 5/52. sírjából került elő egy szinte méretben is megegyező, kétszegecses felerősítésű bronzveret (9. kép 8), melyet Jozef Zábojník a 8. századra keltezett. 6 Bár a vereten nem kerültek elő a hajdúnánási darab különleges kis „fülei”, valamilyen fémbevonat ezt a nyitrai veretet is borította.76 A két kis nyúlványnak párhuzamát a 9. század 2. felére - 10. századra keltezhető, bolgár területről előkerült, átlyukasztott végű szíjvégeken/övfüggőkön lehet megtalálni (9. kép 9).80 Itt azonban támasztékként szolgált, a lelógó szíjat keretezte. A bolgár darabok azért is érdemelnek említést, mivel hasonló geometrikus minta díszíthette talán valamikor a hajdúnánási veretet is. Az avar kori övszerelékeken szintén csupán távoli párhuzamát találjuk valamilyen nyúlványnak: az ún. fecskefarok végű csatoknál81 hasonlóképpen inkább funkcionális szerepet töltött be (a csatkarika támasztékaként szolgált), mint a bolgár övfüggőkön. Veretűnkön azonban inkább díszítésként lehet értékelni.82 83 Az ónozás nem ismeretlen az avar kori bronzvereteken, ezt a technikát hagyományosan a késő avar fémművesség legvégével hozzák összefüggésbe.8’ Ez a matt, szürke rétegként jelentkező fémbevonat eredeti megjelenésével az ezüstöt utánozhatta, sokáig azonban nem is ismerték fel az ónbevonatot, korróziónak tartották. A székkutas-kápolnadülői temető több sír75 Halimba avar kori temetője 93. és 222. sírjában is volt egy-egy merevcsüngős, díszítetlen, kétszegecses felerősítésű veret. A 222. sírt a 9. század 2. és 3. harmadára lehet keltezni, a 93. sírban propeller alakú verettel, lyukvédő verettel és kisszíj veretéivel együtt került elő (TÖRÖK 1998. 111, Tafel 77. 11, Tafel 78. 5). Bratislava-Cunovo-ból (Dunacsún) egy merevcsüngős liliomos-indás díszítésű veret ismert (ZÁBOJNÍK 1991. Taf. 41: 4.). 76 A díszítettek poncolt indás hátterükkel a kör keltezését egyébként jól megadják (késő avar kor vége), de jelen veretűnkhöz nincs közük. 77 PROFANTOVÁ 2004. Obr. 4: 15, 16, 300. 78 ZÁBOJNÍK 2004. Tab. 11: 1/4/1, 1/4/2, 100-101. 79 BÁRTA 1953. 170. Sőt, bőrmaradványokat is találtak a hátulján, ami végképp valamilyen szíjra való felerősítést bizonyít a veret kapcsán. 80 PJIETHbOB 2009. Oőp. 1, 2. Itt azonban egyértelműen a befűzött szíj rögzítését, tartását szolgálta. 81 Garam Éva pontos meghatározása: „Großer, profilierter Schnallenrahmen mit schwalbenschwanzförmigen Stützen” (GA- RAM 1981. 224.). 82 Szenthe Gergely szerint növényi indákra, kacsokra hasonlítanak; az információt ezúton is köszönöm. 83 SZALONTAI 1991.468. Az avar kori ónozásról: SZŐKE-LUKÁCS 1992; SZŐKE 1995. 25
