Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Bede Ilona: A ló szerepe a késő avar társadalomban a Kárpát-medencében
BEDE ILONA hogy a ló pozíciói egymást fedik (9. ábra 2). Tájolásuknál is ugyanaz jegyezhető meg, ha a részleges és jelképes temetésnél az ember fejénél vagy lábainál a ló elhelyezését azonos vagy ellentétes tájolásként tekintjük. Kérdés az, hogy e szokást ugyanaz a szándék okozta-e. Ugyanígy: lehet-e azonos szándékkal értelmezni a temetkezési térben elkülönítést ló és lovas között (külön sír, koporsó, fadeszka által)? Mindenesetre itt Bóna István megjegyzése mindenképpen megfontolásra érdemes, mely szerint „az egymás mellé eltemetett lovas és ló viszonyát nem szabad mereven kategorizálni ”.8S Lóval vagy lovassal eltemetett mellékletek jól illeszkednek a temetőkben az ismert temetkezési rítusba: pl. északon gyakoribb az ételadás szokása, mint a Tiszántúlon. Mellékletekként a legérdekesebb a ló saját mellékletének - a lószerszám - megléte, illetve a fegyver és az öv együttes meglétének összefüggése. Megfigyelhető volt, hogy a lószerszámmal való lótemetkezés nagyon gyakori, de nem rendszeres. Több sírnál megfigyeltük, hogy a részleges temetéseknél egyáltalán nem volt lószerszám. Ezekben az esetekben a többi temetkezési módhoz képest a ló szerepe kérdéses a sírban, hiszen kérdés az, hogy áldozati állatként értelmezzük-e ezeket, ugyanúgy, mint a szarvasmarha vagy juh részleges temetkezéseket. A második a fegyver jelenléte a sírban. Többen megfigyelték már, hogy ez szoros összefüggésben áll a lótemetkezésekkel. Vizsgálatunk eredménye szerint azonban nem ugyanazzal a gyakorisággal jelenik meg az egyes temetőkben, hiszen pl. részleges temetés mellett egyáltalán nincs is fegyvermelléklet (Orosháza, Béke Tsz, 14. ábra 1). Tiszafüreden vagy Zsebesen fegyveres rétegről van szó, és a ló harci paripaként kerülhetett a sírba.88 89 Komáromban a sírok gazdagságához képest kevés fegyver került a sírokba. Ott a ló inkább rangot jelző elkülönítő jelképként kerülhetett a sírba. A dél-alföldi „köznépi” szegényebb temetőkben más jelentése lehetett a lovaknak, de ugyanígy a ló a helyi társadalmi struktúrát jelképezhette. Az övveret használatának csökkenését a zsebesi temetőben társadalmi elszegényedéssel magyarázta Csiky Gergely,90 és megjegyezte, hogy a társadalmi különbségek már a lovas temetkezés alapján is megfigyelhetőek. Tiszafüreden nő és gyerek lovastemetkezési szokás kapcsán elszegényedést és társadalmi, illetve politikai változást vett figyelembe Garam Éva is.91 Úgy vélem, hogy ez még általánosabb is lehetett, és nemcsak elszegényedett gazdag társadalomban, hanem szegényebb közösségben is ez a rítus egy „elkülönítő szimbólum” volt. Az, hogy alá-fölé rendeltséggel magyarázható különbségre utal, jelen helyzetben nem bizonyítható, hiszen a késő avar korban számos a lótemetés nélküli gazdag sír. 88 BÓNA 1979. 18. 89 MAKOLDI 2008. 140. 90 CSIKY 2006. 116. 91 GARAM 1987. 73; GARAM 1995. 416. 216
