Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Bede Ilona: A ló szerepe a késő avar társadalomban a Kárpát-medencében
A LÓ HELYE A KÉSŐI AVAR TÁRSADALOMBAN A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN Sírok mélysége Az összes mélység 60 és 320 cm között mozog (5. ábra 4). Középátlag: 171 cm, 52 cm szórással. A szarvasi temetőben van a legmagasabb átlag és a legnagyobb szórás, még mindig a fülkesírok miatt. A komáromi temetőben a sírok mélysége majdnem eléri szarvasi fülkesírok mélységét a 214 cm-es átlaggal. 220 cm-nél mélyebb sírok szinte egy külön csoportot rajzolnak a grafikonon. A legtöbb sekély sír a tiszafüredi temetőben volt. Ott van a mélység legalacsonyabb átlaga is 133 cm-el. A többi temetőben 151 és 159 cm között volt az átlag. A bónu- mi temetőben van a következő legnagyobb szórás. Ahogy a szélességeknél említettem, a sírok között nagy különbséget jelzi ez a magas szórás. A legalacsonyabb szórást Kassa-Zsebesen találtam. Ilyen szempontból ott a legszabályosabb a rítus. Megjegyezhető, hogy a lósírok általában kevésbé mélyek, mint a lovas sírok. A három méret közötti viszonosságok esetenként változóak. A komáromi temetőben a legnagyobb a hosszúság-szélesség-mélység aránya, és a Kassa-zsebesi temető méretei hasonlítanak rá, ahol a teljes lótemetkezéssel közös temetések 97-98%-ot érnek el. Tiszafüreden a legalacsonyabb a hosszúság-szélesség-mélység aránya, ott pedig 100%-ában jelentkeznek egyedüli teljes lótemetkezések. Az Orosháza, Béke Tsz temetője inkább a tiszafüredihez hasonlít, attól függetlenül, hogy legtöbb esetben közös sírok vannak: hiszen ott csak részeleges lótemetkezés van, így nem kellett nagy sírgödröt ásni. Az Orosháza-bónumi temetőben pedig mindig viszonylag magas a szórás: ott a legeltérőbb a rítus, mivel a fő sírtípus „csak” 78%-ot képvisel. Szarvason, ahol fülkesírok vannak, inkább a hosszúság-mélység viszonya számít (6. ábra 1-3). Sírépítmények A beépített szerkezeteket és egyéb olyan elemeket, amelyek a halott utolsó környezetét alakítják ki, ugyancsak bevontam a vizsgálatba. így nemcsak cölöpnyomokról vagy sírkamráról van szó, hanem a koporsós temetkezésekről, illetve a kőpakolásokról is. Összesen 68 szerkezetes sírt számoltam, mely az összes sír 30%-a. Ezeknek több mint a fele a Komárom-hajógyári temetőben került elő, a harmada pedig Tiszafüreden. Az egyes temetőkben eltérő e típusnak az aránya: például az Orosháza Béke Tsz temetőjében csak 5 szerkezetes ló- vagy lovas sír volt, de ez e temetői lótemetkezéseinek is az 56%-a. 203
