Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Bede Ilona: A ló szerepe a késő avar társadalomban a Kárpát-medencében

A VIZSGÁLT AVAR KORI TEMETŐK

Egy első összehasonlító vizsgálatot próbaként 217 síron, 6 temetőn kezdtem el,32 33 34 mely temetők az alábbiak (1. táblázat; 2. kép).

1. Tiszafüred, Majoros (Magyarország, Jász-Nagykim-Szolnok megye)

A lelőhelyen 1282 avar sírt tártak fel (3. kép). A sírok között 70 úgynevezett „magányos” lósír volt (a sírok 5,5%-a). Az emberek 98%-át DNy-ÉK és ÉNy-DK irányban temették el. Mindegyik lósír ellentétes tájolásban volt, vagy K-Ny tájolással. A temető korát Garam Éva a

7. század közepétől és a 9. század elejéig, illetve közepéig határozta meg. "

2. Orosháza, Bómim téglagyár (Magyarország, Békés megye)

A lelőhelyen 245 sírt tártak fel, és a temető teljesen feltártnak tekinthető (4. kép). Ezek között 5 fülkesír volt, és 9 lótemetkezés. 200 sírnál van tájolási adatunk, ezek 92%-a ÉNy-DK. A lótemetkezések nagyon változóak: közös vagy „magányos” sírokban, teljes vagy részleges, anatómiai rendben vagy szétszórt lócsontvázakat tártak fel. Juhász Irén megjegyezte, hogy a ló- és lovas temetkezések általában egy „családi csoport” közepén helyezkednek el. Fülkesírban soha nem volt ló. A temetőhasználat kezdete a 7. század második felére keltezhető, és a 8. század végéig vagy a 9. század elejéig tartott. ’4

3. Orosháza, Béke TSz homokbánya (Magyarország, Békés megye)

A lelőhelyen 149 sírt tártak fel, ezek között 6 fülkesír és 8 lótemetkezés35 volt (5. kép). A sírok tájolása az Orosháza-bónumi temetővel azonos, 83%-ában ÉNy-DK. A lótemetkezések részlegesek,36 és fülkesírban nem kerülnek elő. Kettő kivételével (73. és 102. sírok) a lovas sí------- A LÓ HELYE A KÉSŐI AVAR TÁRSADALOMBAN A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN ------3

2 Az itt bemutatott vizsgálat a szakdolgozatom összefoglalása (BEDE 2010).

33 GARAM 1987; GARAM 1995; MAKOLDI 2008; ADAM 2002. 380.

34 JUHÁSZ 1995a; JUHÁSZ 1995b; JUHÁSZ 2000; ADAM 2002. 272-273.

35 Itt nemcsak a koponyát és a lábszárcsontokat temették el, hanem a lónak több részét is. A 97., 102., 109., 114., 138., 142. és 150. sírokról, valamint az Orosháza-bónumi 66. sírról Bende Lívia írta, hogy azok nem lovak, hanem szarvasmarhák, és ezzel törölte a temetőt a késő avar kori részleges lótemetkezések listájából (BENDE 2003. 321.). Véleményét Vörös Istvánra alapozta, aki fényképek és rajzok alapján cáfolta a feltáró által tett lómeghatározásokat (VÖRÖS 2000. kézirat). Tekintettel arra, hogy a lónak meghatározott csontok újbóli vizsgálata még nem történt meg, ezért Vörös és Bende megjegyzéseit kellő óvatossággal kezeljük, és a végső cáfolatig ezeket továbbra is lótemetkezésként veszem tekintetbe.

36 Balogh Csilla szerint a két orosházi temetőben szétszórt teljes temetkezések találhatók (BALOGH 2009. 9, 3. j.). Részemről Juhász Irén meghatározását követtem (JUHÁSZ 2000. 73-74.), így a temetőben mindegyik lótemetkezést részlegesként vettem tekintetbe. A bónumi 48. sír nagyon hasonlít az utóbbiakra (szétszórt csontok az ember lábainál, a sír DK-i sarkában), azonban Juhász Irén teljes csontváznak tekintette. Az állattani vizsgálat hiány miatt ezt a meghatározást követtem.

195