Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Bede Ilona: A ló szerepe a késő avar társadalomban a Kárpát-medencében
A LÓ HELYE A KÉSŐI AVAR TÁRSADALOMBAN A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN váz helyzete a sírban: a test, fej és végtagok pozíciója. Lótemetkezéseknél is figyelni kell a temetkezési formára: a csontváz teljes vagy részleges, illetve hiányos-e. Ezt követően: anatómiai rendben van-e a test, vagy fel van darabolva? Utóbbi esetében még arra is figyelni kell, hogy a csontok szét vannak-e szórva a sírban, vagy egy bizonyos rendben vannak-e eltemetve. Ezek a megfigyelések a tafonómiára utalnak. Az antropológusok számára a tafonómiai folyamat a (ló)halál(a) és a feltárás közötti jelenségeket jeleníti meg, amelyeket a testtartósítás, testhelyzet és a külső természeti anyagok is befolyásolnak. Például a csontok szétszóródása a temetkezési szokás következménye is lehet, de lehet állatjárás által megbolygatott is. Fontos kérdés lehet pl. az is, hogy egy keskeny gödörbe hullamerevség előtt vagy után temették el a halott lovat. Ez a kérdés egészen biztosan befolyással lehetett a sírstruktúrára és a sír berendezésére is, más szóval a sír „működésére” is. így tehát a tafonómia faktorok vizsgálata felvilágosíthat a temetkezési rítusról.13 Erre Tomka Péter már felhívta a figyelmet avar kori koporsóval temetett embersíroknál,14 15 csak nem tafonómia folyamatnak nevezte a figyelését.13 A fentieken túl természetesen a klasszikus archeozoologiai vizsgálatokat is figyelembe kell venni, mint pl. nem, életkor, valamint mortalitás (halál oka és kora) és a patológiát (pl. zablahasználat nyomai). A tafonómia és a mortalitás vizsgálata a ló halála körüli (ante és post mortem) kezeléséről is tájékoztathat, és a következő kérdésekre segíthet válaszolni: hogyan és mikor ölték meg a lovat és hogyan temették el. Egy újabb régészeti vizsgálatot lehetne még hozzátenni ezekhez: a temetési archeoentomológiát vagy rovartant, amely a sírokban talált fosszilis ízeltlábúakat, az úgynevezett temetőbogarakat vizsgálja. A holttest elporladása közben ezek különböző csoportokban jelennek meg úgy, hogy mindegyiknek külön funkciója, és biológiai ciklusa van, valamint mindegyik csak egy bizonyos fázisban lehet jelen. Ha sírban valamelyik bogárcsoportot felismerjük, tudhatjuk például, hogy a halála után a ló szabad levegőn maradt-e és mennyi időre. Ezt követően a temetkezési szokást és a temetés időtartamát is kikövetkezethet- jük.16 Az archeobotanika is hasznos eredményeket tud nyújtani a régészetnek és a temetkezési rítus megismerésének. A szemmel láthatatlan maradványok elporladt tárgyakra, valamint temetkezési szokásokra is visszautalhatnak (párna, virágok, bebalzsamozás, stb.). Az utóbbi, egyrészt sokat mondhat a ló iránti gondoskodásról, másrészt a temetkezési rítus folyamatáról és kezeléséről is. 13 DUDAY-SELLIER 1990. 12. 14 TOMKA 1979.48-52. 15 Az embersír tafonómia vizsgálatáról: DUDAY 2005a; DUDAY 2005b; DUDAY 2009. 16 HUCHET 1996. 191
