Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Bajkai Rozália: Egy késő avar kori település kutatási lehetőségei az Alföld északi peremén. Hajdúnánás-Mácsi-dűlő
BAJKAI ROZÁLIA 3. Hétoszlopos, téglalap alakú gödörház, a rövidebb oldalak felénél 1-1, hosszabb oldalak felénél 2-2 cölöphellyel, valamint a hosszabb oldal tengelyében, középen egy cölöphellyel. 4. Legalább nyolcoszlopos, négyzetes gödörház; a két szemben lévő oldalon 3-3 cölöphellyel (2 a sarkokban, 1 a felénél), és a másik két oldal felénél/harmadánál 1-1 cölöphellyel. 5. Tízoszlopos, téglalap alakú gödörház; a két szemben lévő rövid oldalon 3-3 cölöphellyel (2 a sarkokban, 1 a felénél), a hosszabb oldalak harmadainál 2-2 cölöphellyel. 6. Tizenkét oszlopos, négyzetes gödörház; a sarkokban és minden oldal harmadainál 1-1 cölöphellyel. 7. Egyéb típusok: a fenti típusokba nem besorolható házak tartoznak ide. 9 7 2. ábra. Háztípusok a településen A feltárt házak nagy része (62%-a) a sokcölöpös, nyolc-, tíz- vagy tizenkét oszlopos gödörházakhoz (4, 5, 6. típus) tartozott, ahol a tetőszerkezetet nyolc, tíz vagy tizenkét szelementartó ágasfa tartotta. A leggyakoribb tehát a sokcölöpös elrendezés volt, a főként négyzetes vagy téglalapos oszlophelyek a falak mentén sűrűn sorakoztak. A kétágasfás-szelemenes, sátortetős házak (1, lb. típus) csupán 15%-át tették ki a késő avar kori házaknak.“1 A hat- és nyolcoszlopos házszerkezetet hagyományosan „germán típusnak” tartják, a kora népvándorlás 21 21 Csekély arányban Szlovákiában is megtalálhatóak az ilyen sokcölöpös szerkezetű gödörházak (III IV. típus) a 6-13. század folyamán, a két domináns alaprajzi típus azonban a tetőtartó cölöp nélküli, illetve a házfalak felénél elhelyezkedő kettő vagy négycölöpös ház (I—II. típus). (RUTTKAY 2002. Abb. 3.) 16
