Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Pap Ildikó Katalin: Koraközépkori településrészlet Kemenespálfa-Zsombékoson (Vas megye)

KORAKÖZÉPKORI TELEPÜLÉSRÉSZLET KEMENESPÁLFA-ZSOMBÉKOSON

foglalták ezt a területet” - határozta meg Török Gyula a sopronkőhidai temető használatának idejét.144 A sírokban lévő edények kivétel nélkül kézikorongon készültek.14"

A 9. század második felére, 10. század elejére datált Nagyrécse, Baráka-dülő lelőhelyen146 és Esztergályhorváti-Alsóbárándpuszta temetőjében14' szinte kivétel nélkül kézikorongolt edények voltak. Az ugyanerre az időszakra keltezett Nagykanizsa, Práter-domb, Botanikus kert lelőhelyen szintén valamennyi edény korongolt volt.14"

A 10. századra keltezett Tatabánya-Dózsakert 1/1977. házánál Vékony Gábor megjegyezte, hogy „hiányzik a korongolatlan kerámia”.149 A szintén a 10. századra keltezett Edelény- Borsodi földvár edényeinél Wolf Mária a kézikorong használatát általánosságként írta le.1""

Kronológiai jelentősége van a peremek tagoltságának is.1"1 A korszakból a régióban minimális összehasonlításra alkalmas publikált adat áll rendelkezésre, ezért a közeli, a vizsgált lelőhelynél valamivel fiatalabb Celldömölk, Vulkán-fürdő1"2 azonos adatát közlöm. Míg Kemenespálfán a fazékperemek 50,4%-a volt tagolatlan, Celldömölkön ugyanez az adat 41,5% volt.

A felsorakoztatott érvek - a mészszemcse viszonylag alacsony aránya, a korongolt kerámia kizárólagossága és a tagolt peremkiképzés gyakorisága, valamint a Vas megyei korszakbeli településekről szerzett eddigi adatok - alapján a kemenespálfai településrészlet használatát a

9. század második felére, illetve a 10. század elejére határozhatjuk meg.1"'

144 TÖRÖK 1973. 62.

145 TÖRÖK 1973. 37.

146 STRAUB 2005. 12.

147 MÜLLER 2004. 18.

148 SZŐKE 1992b. 137.

149 VÉKONY 1988. 295.

150 WOLF 2006. 49.

151 DA1M1994. 42.

152 PAP s. a. A két feltárás között a távolság légvonalban kb. 12 km, korban egymást követik. A Celldömölk, Alsó-dűlőn feltárt település kora a 10. század végétől a 12. század elejéig terjed.

153 A település lakói tehát megélhették a magyar honfoglalást. Ez Vas megye tekintetében a terület 907-es birtokba vételét jelentette. Kiss Gábor adatai szerint a magyarok betelepülése csak 955 után, a gyepűvonal létrehozásával párhuzamosan indult meg (KISS-TÓTH 1987; KISS 2000. 280.). A megye legkorábbi, természettudományos vizsgálatokkal is vizsgált honfoglaló települése, Celldömölk, Vulkán-fürdő a 10. század közepétől, végétől keltezhető. A szomszédos megyékben is ismertek olyan temetők és települések, amelyek használata a 10. századra is átnyúlik. Perémi Ágota szerint a Keszthely- kultúra népességének maradéka a magyar honfoglalást is megérhette (PERÉMI 2005. 28.). Balatonudvari-Fövenyesen közép- és későavar temető rétegződött egymásra, és ezekre, a régebbi sírokat bolygatatlanul hagyva temetkezett rá a 10-11. századi népesség (PERÉMI 2005. 44.). Zala megyében Szőke Béla 1996-ban tizenhat 9-10. századi lelőhelyet sorolt fel (SZŐKE 1996. 129-134.). A Müller Róbert által részben közzétett Esztergályhorváti-Alsóbárándpuszta temető használata is a 10. században zárult (MÜLLER 2004. 18.).

139