Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Pap Ildikó Katalin: Koraközépkori településrészlet Kemenespálfa-Zsombékoson (Vas megye)
PAP ILDIKÓ KATALIN Szembetűnő a bepecsételt díszítés teljes hiánya és a beböködött díszítés kifejezetten alacsony aránya. A hullámvonalköteg és vonalköteg alkalmazása tekintetében más koraközépkori településeken a díszítési módok aránya hasonló tendenciát mutat,77 Lébény-Kaszás 373. objektumának leletanyagában azonban Takács Miklós a vonalköteges díszítés önálló előfordulásának viszonylagos ritkaságát figyelte meg.78 79 Bepecsételt díszítés a régióban egyebek közt Sárvár, Végh-malom temetőjében,74 Sopronkőhida temetőjében80 és a hozzá tartozó településen81 fordult elő, valamint az edény vállán beböködött díszítést hullámvonalköteggel és vonalköteggel kombinálták Kisunyomban,57 hul- lámvonalköteggel fordult elő a díszítés Velem-Szentviden8' és Váton.84 A Zalavár-Vársziget, Emlékmű lelőhelyen a házi kerámiaként leírt töredékek egy részének vállát bekarcolt hullám- és vízszintes vonalköteg vagy ferde beszurkálás borította.85 ÉGETÉS/SZÍN ÉS HASZNÁLATI NYOMOK Az edények égetése neutrális, valamennyi töredék színe egyenetlen (foltos), ezért a töredékek szín szerinti statisztikai elemzését nem végeztem el. Az anyag egészére nézve leggyakoribb szín a barna és ennek árnyalatai, viszonylag kevés a vörös, és elenyésző a mindkét oldalán fekete színűre redukálódott darab. Az égetés minősége közepes volt, a két edényoldal mines sávját leszámítva a legtöbb fazék törésfelülete szürke vagy fekete. Ennél jobb minőségben, törésfelületén eltérő színű vékonyabb maggal, három színűre égett ki 38 töredék, ez az összes edény 3,77%-a. A 9. századból viszonylag kevés edényégető kemencéi ismer a kutatás,86 valószínű, hogy a kemenespálfai edényeket kemence nélkül, gödörben égették ki.87 Az égetés során foltossá vált edények felületén a használat (12,2%, 123 db) és másodlagos égés (1,0%, 10 db) során koromnyomok is lerakodtak. Ez az összes Kemenespálfán előkerült 77 TÖRÖK 1973. 38^11; SZŐKE 1992b. 137; SZŐKE 1994. 257; TOMKA 1998. 52; MÜLLER 2004. 14; SKRIBA 2010. 233. 78 TAKÁCS 2002. 175. A díszítésmód túlsúlyát szintén késői jegynek tartják: TAK ÁCS VADAY 2004. 41. 79 SZŐKE 1992a. 146. 11, 147. 36/3. 80 TÖRÖK 1973.40. 81 TOMKA 1988. 3. tábla 8. 82 ILON et al. 2000b. 35. 83 FEKETE 2007. 118, 29. ábra 6. 84 SKRIBA 2010. 233. 85 MERSDORF-TÓTH 2006. 203. 86 Sopronkőhida (TOMKA 1988. 47.), Kompolt (TAKÁCS-VADAY 2004. 8-12.), utóbbi helyen további lelőhelyekre való hivatkozással. 87 TAKÁCS 1996. 341. Kerámiaedényeket eleinte minden háztartásban készítettek, és égetővermekben, alacsony hőmérsékleten, 500-600 C°-on. redukált égetéssel égették ki, melynek következtében színük a szürkétől a barnáig terjedt (BRATHER 2000. 77.). 132
