Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Kolozsi Barbara - Szabó László: Avar falu a Hortobágy határán
KOLOZSI BARBARA - SZABÓ LÁSZLÓ biak koporsóhoz tartoztak). Egy másik, gazdagabb sír mellékletei: 18 darab ezüst félgömbveret és néhány gyöngy. A TEMETŐRÉSZLET KORA A temetörészlet meghatározott korának természetesen nem feltétlenül kell egybeesnie a teljes temető korával. A temetkezési szokások bizonyos elemei - áldozati állatok részleges és egész eltemetése, háromtagú aranyfóliás gyöngy, liliomos áttört szíjvég és a sárga korongolt kerámia - mind arra mutat, hogy a temető használati idejét a 8. és a 9. századra kell tennünk. ÖSSZEGZÉS A falut és a temetőt együtt vizsgálva - mind a településszerkezet, mind a leletanyag alapján - bizton állíthatjuk, hogy egykorúak, és közvetlen kapcsolat volt közöttük. Az emlékanyag tipikusan a 8-9. századi avar népességre jellemző. A 9. századra, a központi avar hatalom megszűnése után, az Alföldön hatalmi vákuum alakult ki. A Frank, a Morva és a Bolgár birodalmak között a háborúkat túlélő avar közösségek viszonylag háborítatlanul élhettek önállóan tovább. Az itt élő avarok a késő avar korban szokásos letelepedett, békés életmódot folytattak; miden jel szerint állattenyésztéssel, növénytermesztéssel, fémművességgel, illetve fémfeldolgozással foglalkozott. Ezt a tényt bizonyítják a telepen talált leletek (szerszámok, vas- és salakanyag, stb.) és objektumok (pl. égetőkemence). Ezek a szinte teljes önellátásra berendezkedett, kis falvak jelentették a folytonosságot a század folyamán a magyar honfoglalásig. IRODALOM BAKAY 1973 Bakay Kornél: Az avarkor időrendjéről. SMK 1 (1973) 5-86. B1ALEKOVA 1973 Bialekova, Darina: Beizehungen zwischen Mittelasien und dem Karpatenbecken im 6-8. Jahrhundert. Berichte über den II. Internationalen Kongress für Slawische Archäologie Band II. S. Berlin. (Hrsg.: von Herrmann, Joachim - Karl- Heinz, Otto) 1973. 321-330. 106
