Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Kolozsi Barbara - Szabó László: Avar falu a Hortobágy határán
AVAR FALU A HORTOBÁGY HATÁRÁN antropológiai vizsgálatok kimutatták, hogy néhány esetben betegségek miatt (pl.: tbc) nem tudták nyújtva a sírba fektetni a halottat. Térképre vetítve az összes eltérő fekvésű sírt, értékelhető eredményt nem kaptunk, a temető különböző részein kerültek elő. Valószínűleg a temetőrészlet használatának teljes idejében temethették így a halottakat. Két sírban temettek egymás mellé két-két csontvázat. Egyikben anya és gyermeke feküdt úgy, hogy az anya a jobb oldalán jobb karjával védelmezte a gyermekét. A másikban egy férfi és egy nő volt; kezük egymáson keresztbe helyezve került elő. Talán házaspárról vagy nagyon közeli rokonokról van szó. Egyetlen sírban találtunk koponya nélküli csontvázat, ahol bolygatás nyomát egyébként nem fedeztük fel. (Bár a többi bolygatott sírnál is nagyon ritkán észleltük a rablógödröt, a rossz talajviszonyok miatt.) Avar temetők elemzése kapcsán hiányzó koponyákkal, a koponya különböző helyre tételével, több kutatónk foglalkozott. Ennek oka lehet az avar kori vámpírizmus, a koponyarablás szokása vagy a sír rablása, bolygatása.4 Voltak teljesen üres sírgödrök, ezek olyan személyeknek lehettek a helyei, akik a teleptől távol vagy ismeretlen körülmények között haltak meg. A sírokat megásták, talán a temetési szertartást is megtartották, és utána újra betemették a gödröt.1" TÁRGYI MELLÉKLETEK A 244 sírból összesen 55 sírban volt állatcsont. A halotti torból a túlvilági útra adott étel- mellékletadás szokása a tárgyalt korszakban általánosnak mondható. A sírokban elhelyezett állatcsontok megmutatják a kor kedvelt és legáltalánosabb ételeit, illetve a közösség gazdálkodását. Leggyakrabban a boka és a combcsont mellett, néhány esetben a mellkason vagy a kulcscsont mellett találjuk az állatcsontokat. Az 500. sírba a halott alá - állatáldozatul - egy juh részét temették (juhkoponya és a lábcsontok). Az e sírba helyezett halott antropológiai vizsgálata súlyos lábdeformitást mutatott. Összességében megállapítható, hogy a temetőrészletben az állatcsontok közül a juh és a szárnyasok maradványai azonos számban fordultak elő. Hét edényt helyeztek a halottak mellé, három a boka környékén, négy a koponya mellől került elő. Egy esetben pedig a terület humuszolása közben került elő ép kerámia, a nyesett felszínnél magasabban. Általában az edények hasonló típusúak (kézzel vagy lassú korongon ké- 9 10 9 BAKAY 1973. 75. 10 LÁSZLÓ 1944. 158. 103
