Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Bajkai Rozália: Egy késő avar kori település kutatási lehetőségei az Alföld északi peremén. Hajdúnánás-Mácsi-dűlő

EGY KÉSŐ AVAR KORI TELEPÜLÉS KUTATÁSI LEHETŐSÉGEI AZ ALFÖLD ÉSZAKI PEREMÉN HAJDÚNÁNÁS-MÁCSI-DŰLŐ--------------------------- BAJKAI ROZÁLIA --------------------------B

EVEZETÉS, PROBLÉMAFELTEVÉS

A késő avar kori települések feldolgozása mindig is elsősorban a kerámiaanyagra koncentrált mint a legfontosabb és legértékelhetőbb leletanyagra, mely egy telepről előkerülhet. Kronológiai támpontot adó fémleletek csak ritkán, vagy egyáltalán nem is bukkannak fel egy telep anyagában: az egyik legalapvetőbb felmerülő kérdésre, a kronológiára vonatkozóan tehát csak a kerámia részletes elemzésével adhatunk választ, így nagyrészt érthető annak hangsúlyozása és sokszor kizárólagos kiemelése a leletanyagból. Csak azt felejtjük el, hogy a teljes településhez hozzátartoznak a kövek, a paticsok, valamint a salak és az állatcsont anyag is; csak együttes vizsgálatukkal kaphatunk komplex képet a település életéről. A bemutatandó 8-9. századi településrészletet szakdolgozatomban foglaltam össze, melynek írása során figyeltem fel a „mellékes” leletanyag fontosságára és a benne rejlő lehetőségekre.

I. A HAJDÚNÁNÁS - MÁCSI-DÜLŐ KÉSŐ AVAR KORI TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA

1. A LELŐHELYRŐL

A Hajdúnánás - Mácsi-dülő 47. lelőhely Hajdú-Bihar megye északi részében helyezkedik el, az M3-as autópálya Görbeháza és Nyíregyháza közötti szakaszán. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézete, Sebők Katalin és V. Szabó Gábor régészek vezetésével 2005. július 19. és szeptember 2. között folytatott itt megelőző feltárást; összesen 9415 nr területen. Két korszak leletanyaga került elő: 4-5. századi, illetve 8-9. századi, késő avar kori leletek.

A lelőhely egy U alakú, homokos talajú dombháton helyezkedett el, ahol az autópálya az U alak két szárát vágta, így a leletmentés során két szomszédos, É-D irányú dombháton folyhattak a feltárások (1. kép). A K-i dombvonulat erősen lejtős végén került elő néhány,

9

i