Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Rózsa Sándor Szegeden - Az amnesztia kihirdetése és a szegedi "bevonulás"

Edvi Illés szerint az üldözött betyárból a nép hőse lett, akit a szegedi tanyákon és a városban egyaránt ünnepelhettek, a vidéken tapasztalt befolyásának köszönhetően pedig néhány nap alatt talpra állíthatta a kívánt csapatot. így írt erről:

„ Valóságos ünnep volt az Szegeden, mikor e csapat élén Rózsa Sándor a városba bevonult. Csak a nagyharang meghúzása hiányzott, mert egyébként minden megtörtént, amiben a közlelkesedés nyilatkozhatott.

A csapat élén Rózsa Sándor, mellette Bánhídy Imrepusztapéteri földbirtokos lovagolt. Mindketten szépen fölszerelt telivér lovakon. Rózsa Sándor borozott sötétkék nadrágot viselt, oldalán végigfutó nagy, sárga gombokkal. Rövid derekú, de széles vállú felsőteste gazdag zsinórzatú, fekete dolmányba volt szorítva, melyről, panyókára dobva, szépmüvű, irhás bekecs omlott alá. Öltözékét nyúlszőrből készült, hosszú selyemszálú, pörge kalap egészíté ki. Derekán övalakú szíj, ebben néhány értékes pisztoly volt; válláról az egyik félen karabély, a másikon karikás függött le. Bánhídy úrias magyar öltözetben volt.

A többiek legnagyobb része silány gebéken ült, sőt egy juhászféle legény szamáron ment a csapat után. Különben mindnyájan bátor, erős és szép legények voltak. ”117

Rózsa és a betyárok szegedi belovaglásának történetét az idők során többen is papírra vetették. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond szépirodalmi leírásai többnyire az írói képzelet alkotásai. Krúdy regényét - még Sándor bácsi címmel - első ízben Az Újság című fővárosi napilap közölte 1923. szeptember 2-a és október 27-e között (a Makói Reggeli Újság szeptember 18-án ismertette), tizenhárom folytatásban, de még abban az évben Rózsa Sándor a betyárok csillaga Magyar- ország történetében címmel önálló kötetben is megjelent. Krúdy leírása szerint Rózsa amnesztiáját október 17-én hirdették ki a szegedi piRózsa Sándor Szegeden