Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Rózsa Sándor Szegeden - Az amnesztia kihirdetése és a szegedi "bevonulás"

lakosok között volt népszerű, akik hetipiacok, vásárok napján ültek be áldomást inni. Cégtáblája mindkét oldalára arany pávát festettek: az egyiken magyar, a másikon német felirattal. Egykori gazdájáról azt beszélték a régi szegedi öregek, hogy „Rózsa Sándornak, betyároknak és pusztai embereknek a legjelesebb orgazdája volt”, amit Edvi Illés emlékirata is alátámaszt.126 A két szobából álló, konyhával és pincével ellátott vendéglő a forradalom idején Rieger Mihály szegedi tímármester tulajdonában állt, s azt 1849. május 1-jén egy Temesvár ostroma miatt Szegedre menekült Sáli Ferenc nevű szegedi lakos vette bérbe egy esztendőre Borhegyi Illéstől, „bormérés tekintetébőlT27

23. A szegedi városháza

Rózsa Sándor Szegeden

1