Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Kossuth kegyelemlevele - Rózsa Sándor a címlapon
sajtóvisszhangot keltő szegedi (ál)hír szolgált. Elegendő arra utalnunk, hogy a vers mit sem tud a Hódmezővásárhelyen történtekről; a betyár pedig a szegedi tanácstól kér és kap bűnbocsánatot; 200 emberrel indul harcba a szegedi lakosság ovációja közepette, miután a csapat zászlóját egyházilag megáldatták. Bár a bizonyára nagy sikert arató ponyvakiadvány megjelenésének pontos ideje nem állapítható meg, az biztos, hogy a nyomtatásra már a valódi amnesztia hírének elterjedése előtt sor került. Kossuth kegyelemlevelének első ismert említése Csernátoni Jánosnak a Márczius Tizenötödike október 7-i számában lehozott (október 3-án kelt) levelében szerepel, de ugyanaznap még a Jókai által szerkesztett Életképek is hírül adta Rózsa bűnbocsánatát. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében is fellelhető egy hibátlan példány,105 az Országos Széchényi Könyvtár Plakát és Kisnyomtatványtárában három található belőle (egy ugyan hiányos, a másik kettő viszont teljes).106 Bánkiné Molnár Erzsébet kiskun betyárvilágról írt kiváló munkájában figyeltünk fel arra, hogy a Putno- ki-vers illusztrációjaként lehozott címlapmásolaton a következő felirat szerepel: „Mészáros Károly, h[ites] ügyvéd úr, a Szécsényi-országos Könyvtárnak szentelé 1848. oct. 9-kén”.m A kép alapjául szolgáló fotó a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban található, amely éppen az OSZK egyik példányának címlapjáról készült.108 Az adományozó Mészáros Károly hajdúdorogi születésű (1821-1890) író, helytörténész, ügyvéd, a szabadságharc idején az Egyenlőségi Társulat tagja, a postaügyi osztály számvevője, később pedig „hadi történetjegyző”. A betyárvilággal és a hazai ponyvairodalommal kapcsolatos szakmai körökben már régóta ismert a ritka nyomtatvány, amely igazolja, hogy a füzet legkésőbb október 9-én már az utcán volt. Kossuth kegyelemlevele
