Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Kossuth kegyelemlevele - Rózsa Sándor a címlapon
Egy egri születésű pesti nyomdász, Bucsánszky Alajos Kerepesi úti96 nyomdája a szabadságharc alatt őszinte elkötelezettséggel és kitűnő üzleti érzékkel ontotta a hazafias verseket. Legfontosabb szerzője ekkor Putnoki József katonaköltő, aki 1848 júniusától a kormány Debrecenbe meneküléséig a szabadságharc legtermékenyebb versírója volt, műveinek egyike pedig éppen Rózsa Sándorról szól.97 A gömöri eredetű földbirtokos családból származó Putnoki a 6. Württemberg- huszárezred altisztjeként 1848 májusának utolsó napjaiban Lenkey János kapitány vezetésével tért haza Galíciából,98 és első nyomtatásban megjelent műve, A szökött huszárok a század hazatérését énekli meg, amely - Rózsa Sándor betyárjaihoz hasonlóan - a délvidéken pusztító „vadrácok” ellen akart fegyvert fogni.99 A Putnoki és Bucsánszky együttműködéséből született ponyvafüzetek közül a Rósa Sándor. Putnoki Józseftől című, „Budapest, 1848. Nyomatott s kapható Bucsánszky Alajosnál, Kerepesi-út 1508-ik sz. a. ’’aláírással megjelent mű lehetett az egyik legkelendőbb és legnépszerűbb darab - annak ellenére, hogy a neves alföldi betyár megverselt élettörténetének kevés köze volt a valósághoz. Sőt, még a címlapon álló, jobb kezével puskát markoló, pisztolyokkal teletűzdelt övvel ábrázolt marcona figura sem hasonlított Rózsához. Ez utóbbi Mihalovics János rajzoló és fametsző munkája, aki az összes Putnoki-féle versfüzet címlapját megalkotta.100 A rajz azonban nem hiteles, sem a személy ábrázolását illetően, de még a cifra öltözet sem hasonlít az alföldi szegényleRózsa Sándor a címlapon
