Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Kossuth kegyelemlevele - És a valóság... - Az amnesztia kézbesítése a források tükrében
Es a valóság... — Az amnesztia kézbesítése a források tükrében Alig néhány nappal Jókai halálát követően a Vasárnapi Újság 1904. május 15-i száma egy érdekes írást közölt a „nagy magyar mesemondó” 1848-as szerepével kapcsolatban, mely irodalmi és történelmi szenzációként tálalta a betyárvezérnek adott amnesztia hiteles történetét. A cikket Vörös Antal fent idézett visszaemlékezése alapján írták: tartalmazta az amnesztia Vörös által lejegyzett töredékes szövegét, valamint Jókai Kiskunfélegyházáról írt levelét, mely perdöntő bizonyíték arra, hogy az író — számos későbbi leírásával szemben — ekkor nem találkozott személyesen Rózsával.77 A Vasárnapi Újság közleménye a téma iránt érdeklődő kutatók előtt gyakran még ma is az újdonság varázsával hat, holott már a maga idejében sem volt az: a Vörös Antal visszaemlékezése alapján készült összefoglalás ugyanis 17 évvel korábban is napvilágot látott már. A cikk eredetije a Magyar Salon című képes irodalmi lapban jelent meg 1887 elején a Vörös által lemásolt kegyelemlevél-részlettel és az október 4-i Jókai-levéllel együtt.78 A Magyar Salon cikke széles körben ismertté vált, a Szentesi Lap pl. szóról szóra átvette, és az 1887. évi március 5-i számának Tárca rovatában közölte.79 Említésre méltó, hogy Jókai levelének fakszimiléje az író szerkesztésében 1898-ban, Budapesten megjelent Ezernyolczszáz- negyvennyolcz című reprezentatív képeskönyv gerillákról szóló fejezetének mellékleteként is megjelent, amelyet maga Jókai írt.80 A későbbi kiadások, ismertetések az 1904-es közlést vették alapul - még akkor is, ha időnként a Vörös-hagyatékra hivatkoznak bennük. Ez azért fontos, mert a Magyar Salonban megjelent eredeti cikk sem szó szerint SJ
