Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Epilógus - Egy tárgyalás margójára

Néhány napon belül ugyanis megalakították a szegedi kormánybiztosságot, élén egy ambiciózus, fiatal arisztokratával, gróf Ráday Gedeonnal. Máig sem tisztázott körülmények között, de Rádaynak már január 20-án sikerült lépre csalnia és letartóztatnia Rózsa Sándort, mellyel kezdetét vette a dél-alföldi betyárvilág teljes felszámolása. Ráday kormánybiztossága alatt összesen 1597 személyt tartóztattak le, és zártak hosszabb-rövidebb időre a szegedi Csillagbörtönbe. Rendelkezésünkre áll a rabok jegyzéke, melyben többnyire életkor, születési hely, vallás, valamint az ellenük felhozott bűnök szerint vették fel őket. A vaskos kötet tartalmazza a letartóztatás és bekerülés idejét, valamint az elítélés, más börtönbe való átkísérés, a szabadon bocsátás, s nem utolsó sorban a vizsgálati fogságban való elhalálozás időpontját. Jellemző, hogy a rabok közül 415 fő halt meg (!) a Csillagbörtönben.559

Hosszú nyomozás után 1872. december 12-én, a szegedi várban kezdődött el Rózsa Sándor és társainak pere, amit nyugodtan nevezhetünk a „nagy betyárper”-nek is, de ez már csak érintőlegesen tért ki a betyárvezér 1848-as szerepére. A per anyaga sajnos ugyanúgy lappang, mint az 1859. évi tárgyalásé, a napi pontossággal tudósító hírlapok beszámolói viszont némileg pótolják az információkat. Témánk szempontjából különösen fontos, hogy a tárgyalás folyamán az egykori szabadcsapat számos tagjáról is szó esett, többen jelen voltak az elítéltek között. Rózsát harminc bűntettben való részvétellel gyanúsították, és a december 24-én megtartott végtárgyaláson életfogytig tartó börtön- büntetést mondtak ki rá, amit a szamosújvári börtönben kellett letöltenie. A betyár arcán egy izom sem rándult, csak ennyit szólt: „ Tisztölettelfólebbözöm”. 560

*49