Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

Világos után - Rajtaütés a Tary tanyánál

utasította, hogy a „szérűs” kertekbe hordott szénát - immár mint a város tulajdonát - számadásba, bevételbe iktatás után a város részére felhasználtassa.556 December 17-én Vékes arról tett jelentést, hogy kérdőre vonták Szűts Illés helybeli gazdát, mivel egy olyan lovat találtak nála, amit „rabló Rózsa Sándor” hátaslovának vallott. Szűts szerint a lovat még augusztus folyamán eladta Rózsának négy ökörért és egy sárga lóért, de visszatartotta, mivel Rózsa a négy ökörről nem tudott felmutatni marhás levelet. A kapitány a hátast további rendelésig „letiltotta Szűtsnél, az ökröket pedig bitangságba verte”. A városi tanács úgy rendelkezett, hogy az ökröket és a sárga lovat el kell árvereztetni, a fekete ló tilalom alatt ugyan továbbra is Szűtsnél maradhat, de ez ügyben Agáczy Dániel tiszti főügyészt további vizsgálattal bízzák meg.557

Világos után