Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)
Világos után - A Rózsa-lovasok nyomában - Hajtóvadászat Bánhídy Imre és a pusztapéteri kertészek után
ment. Bár a saját szerepét láthatóan igyekezett csökkenteni, beszámolója mégis az amnesztia kikérésének és kézbesítésének legfontosabb forrása, mindemellett számos, korábban nem ismert fontos adattal járul hozzá a szabadcsapat megalakulásának történetéhez is. Ebből derül ki például egyértelműen, hogy a csapat tagjainak jelentős része (sőt, úgy tűnik, a többsége) Szeged város rendelete alapján állt be, amit Vadász Manó polgármester egykorú levelével is alátámasztott. Bánhídy így kiváló taktikai érzékkel fordította meg a vád irányát, és adta az alispán tudtára, hogy valójában Szeged városa volt az, amely jelentős szereppel bírt a Rózsa-féle lovascsapat felállításában, ő pedig csak a két szegedi kormánybiztos (Egressy és Rengey) unszolására vállalta el a csapat kapitányságát. A csapat élén viszont kizárólag csak a lázadó rácok ellen harcolt a törvényes magyar kormány védelmében, és nem utolsó sorban az uralkodó rendeletének eleget téve. Az ötheti táborozás során nem hogy zsákmányt nem gyűjtött, hanem a saját költségén finanszírozta a tábori életét. A csapat széjjelosz- lását követően még felkísérte Pestre Rózsát és társát, azután viszont semmilyen kapcsolatban nem állt velük. Elutasította az elásott kincsekről szóló vádat is, mondván, hogy felesleges lett volna azokat a távoli Vásárhelyre vinnie, mivel a saját birtokán is elég hely áll rendelkezésére azok elrejtésére. Leírta azt is, hogy sógora lakóhelyét a császári csapatok átvonulásakor kirabolták, a ház teteje pedig leégett, amiért kénytelen volt beköltözni Kiskunfélegyházára, így a szolgabíró katonasága csak a pusztát és a lakatlanul álló négy falat foghatta körül. Bánhídy az ellene felhozott alaptalan rágalmak törvényes úton történő kivizsgálását és a vádlók megbüntetését kérte az alispántól.543 Az új év első napján Ketskés Gábor is tiltakozott Madarassy alispánnál az ellenük felhozott vádak miatt, levelében utcai pletykának és merészen előadott koholmánynak tekintve a szegedi főkapitányi hivatal állításait. Világos után
