Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

A szabadcsapat legénysége - A csapat tagjai Rózsa Sándor visszaemlékezése szerint

a „Felső Szatymazi oldalon lévő gyanús tanyák” között volt.449 1852 nyarán pásztor a szegedi kiscsordánál, és több szegedi gazda az ő számára is nyeregtarthatási engedélyért folyamodott a városvezetőséghez.450 1855- ben a felsővárosi gazdák csordása volt, amikor a szolgálatukban való további megtartásáért esedeztek a szegedi városi tanácsnál.451

Vér József (Vér Jóska)

Rózsa a budai országos törvényszék 1858. június 11-i átirata szerint az első vallomásában nevezte meg. A rovott múltú szegedi lakosok 1851 végén készült kimutatása szerint az alsóvárosi Pásztorok utcájában élt, a 4903. számú házban. A neve mellé írt megjegyzés szerint az összeírás készülte idején letartóztatásban volt („be van fogva’).452 1853 második felében egy nála talált marhás levél nélküli gyanús tehén miatt vizsgálódtak. Vér szerint a jószágot a felesége még a forradalom idején vette át egy írással Ábrahám Andrástól, ennek ellenére a további intézkedésig mégis hatóságilag tilalom alá vették. Az ügy végeredményét nem ismerjük.453 Nyolc társával - köztük a munkánkban már többször idézett szegedi Daru Istvánnal - 1851. december 15-én este ő is részt vett Schenfeld József, gazdag szegedi kereskedő kirablásában. Mivel az eset már a maga idejében is nagy port vert lel, érdemes röviden összefoglalni a történteket:

Azon a decemberi napon, este fél hat tájban kilenc lovas érkezett Schenfeldék utcájához. Mintegy száz lépésnyire a családi háztól, az utca végén leszálltak a lovaikról, és miután magukat a perzekútor főhadnagy küldöttjeinek kiadva egy arra haladó szabadságos katonától útbaigazítást kértek, egyikük hátra maradt a lovakkal, a többi nyolc betyár megindult az utca túlsó végén levő házhoz, ahol ekkor még csak a ház tulajdonosnője, egy szolgáló és a 15 esztendős udvaros tartózkodott. A boltos inas és az éjjeliőr később érkezett meg.

A szabadcsapat legénysége