Seres István: Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban (Békéscsaba, 2012)

A szabadcsapat legénysége - A csapat tagjai Rózsa Sándor visszaemlékezése szerint

mit.422 Az asszony 1858. június 12-én, Szegeden tett tanúvallomása idején egyébként gyermekeivel együtt Ördögnek a Szeged-Alsóváros Sajtó utcai házában élt.423 Rózsa András Rózsa Sándor öccse, a betyárvezér a budai országos törvényszék 1858. június 11-i átirata szerint a második vallomásában nevezte meg. 1818 körül született Röszkén, foglalkozására nézve pásztor, gulyás volt, s az 1850-es, ’60-as években számos rablás fűződött a nevéhez.424 1850. március 9-én pl. hét szegedi társával — köztük Bennák Józseffel - ő ra­bolta ki Rácz Flórián kisteleki lakos tanyáját.425 Ekkor szegedi születé­sű, 27 éves, nős, számadó gulyásként fogták perbe.426 Április 8-án fele­sége, Buliás Verőn a bűnpere lefolyásáig kezességen történő szabadon bocsátását kérelmezte. Négy nap múlva Agáczy Dániel tiszti főügyész úgy ítélte meg, hogy biztos kezesség mellett ki lehet engedni a fog­va tartottat.427 A házaspár egy későbbi ügyben is együtt szerepel: Ró­zsa András és Buliás Verőn szegedi lakosok ugyanis a jászberényi töm­lőéből kiszabadulva hátramaradt holmijuk kiadatását kérték az 1852. szeptember 2-a előtt benyújtott folyamodványukban (59. kép).428 1855. november 22-én a szegvári Harkai György és a szegedi Ku­sza Bandi (Kusza Fodor András) társaságában 65 marhát hajtottak el az adai Szőgyi János gulyájából, de hamar elfogták, és Zomborba kí­sérték őket. Ott Harkai hamarosan meghalt, Rózsa és Kusza pedig egy év múlva szabadult.429 A szegedi polgármesternek a helyi cs. kir. megyetörvényszéki vizsgálóbizottsághoz 1858. június 8-án írt leve­le szerint a Balogh József kapitányságban, a Feketeszélben lakó „Rú­zsa András” zzon szegedi lakosok közé tartozott, akinek okvetlenül is­mernie kellett a Rózsa Sándorral szoros kapcsolatban álló Kiss Bácsi nevű betyárt.430

Next

/
Oldalképek
Tartalom